Az elmúlt időszak nagyon sűrű volt nekünk, és gyanítom, az elkövetkező sem lesz unalmas. Ez mindenképpen jó.
Van viszont egy érdekes hozadéka a dolognak. Valahogy sokkal többször mélázok el az élet dolgain, mint mikor kevésbé volt mozgalmas életünk.
A világ tele van mindennel. Van benne jó és rossz, bűnös és nemes, izgalmas és unalmas…lehetne sorolni. Amellett, hogy az ember tudja a szokásos, „kötelező” axiómákat, jelesül hogy honann jöttem, hová tartok, és hogy jutok el oda, amellett kezd egyre jobban kirajzolódni az, ami azért eddig sem volt vitatott….ti. hogy a legesleglényegesebb az egészben, hogy megvan-e az egyensúly. Hogy ellavírozik-e az ember azon a bizonyos élen.
Mert mindenki olyanra vágyik, hogy ülni a tutiban, dőljön a lé, ne kelljen dolgozni, legyen egészség, meg jóság-bőség, meg ne legyen soha probléma. Tudjuk, hogy ilyen nincs. A kérdés inkább az, hogy ki mikor ismeri fel, hogy ilyen nincs.
Hogy mindig lesz valami, ami probléma, ami nehéz, ami bonyolult, ami kellemetlen, ami arra vár, hogy elintézd, amit esetben nem akarsz vagy nincs kedved/kanalad hozzá. De az élet éppen ettől édes, ettől szép. Csak fel kell ismerni, hogy az, és úgy látom, ez az, ami sokaknak nehezen vagy sehogysem megy.
Ezt is az élet egyik nagy titkának tartom. És mindenképpen jó artistáknak kell lennünk. Akik amellett, hogy egyensúlyoznak a kötélen, amellett fel tudnak nézni, és képesek észrevenni, hogy a nap süt és az élet szép. Úgy, ahogyan van. Tudom, sokszor visszatérő téma ez, de nem baj. Van hogy az ember többször gondol ugyanarra….nem?
Ma mozgalmas és tartalmas napunk volt. Hannust elindítottuk a Delphi táborba. Aztán elindultunk kirándulni, és nagyszerű napunk volt. Este Tomi és Kari elmentek a helyi uszodába. Úsztak egy nagyot. Nagyon örülünk, hogy megnyílt végre a Leisure Center, és van uszoda is a városunkban. V. sem dolgozott ma, és holnap sem fog :D
Van viszont egy érdekes hozadéka a dolognak. Valahogy sokkal többször mélázok el az élet dolgain, mint mikor kevésbé volt mozgalmas életünk.
A világ tele van mindennel. Van benne jó és rossz, bűnös és nemes, izgalmas és unalmas…lehetne sorolni. Amellett, hogy az ember tudja a szokásos, „kötelező” axiómákat, jelesül hogy honann jöttem, hová tartok, és hogy jutok el oda, amellett kezd egyre jobban kirajzolódni az, ami azért eddig sem volt vitatott….ti. hogy a legesleglényegesebb az egészben, hogy megvan-e az egyensúly. Hogy ellavírozik-e az ember azon a bizonyos élen.
Mert mindenki olyanra vágyik, hogy ülni a tutiban, dőljön a lé, ne kelljen dolgozni, legyen egészség, meg jóság-bőség, meg ne legyen soha probléma. Tudjuk, hogy ilyen nincs. A kérdés inkább az, hogy ki mikor ismeri fel, hogy ilyen nincs.
Hogy mindig lesz valami, ami probléma, ami nehéz, ami bonyolult, ami kellemetlen, ami arra vár, hogy elintézd, amit esetben nem akarsz vagy nincs kedved/kanalad hozzá. De az élet éppen ettől édes, ettől szép. Csak fel kell ismerni, hogy az, és úgy látom, ez az, ami sokaknak nehezen vagy sehogysem megy.
Ezt is az élet egyik nagy titkának tartom. És mindenképpen jó artistáknak kell lennünk. Akik amellett, hogy egyensúlyoznak a kötélen, amellett fel tudnak nézni, és képesek észrevenni, hogy a nap süt és az élet szép. Úgy, ahogyan van. Tudom, sokszor visszatérő téma ez, de nem baj. Van hogy az ember többször gondol ugyanarra….nem?
Ma mozgalmas és tartalmas napunk volt. Hannust elindítottuk a Delphi táborba. Aztán elindultunk kirándulni, és nagyszerű napunk volt. Este Tomi és Kari elmentek a helyi uszodába. Úsztak egy nagyot. Nagyon örülünk, hogy megnyílt végre a Leisure Center, és van uszoda is a városunkban. V. sem dolgozott ma, és holnap sem fog :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése