2008. június 30., hétfő

tábor I.

Tegnap elkezdődött Kari egyik nyári tábora.
Hagyományőrző, némettábor. Kicsit olyan, mint a régi napközis táborok, mert itthon alszik (egy nap kivételével), és párszor itthon is ebédel.
Német nyelven van az egész, játszanak, beszélgetnek, énekelnek, táncolnak. Elmennek majd kirándulni is, meg mennek majd P-re is, az ottani német kisebbségnek a közösségi házát megnézni.

Nagyon tetszik neki, állandóan mosolyog, csacsog, hogy miket csináltak. (ma délelőtt például a sváb esküvőkről beszélgettek, illetve azt játszották el, koszorút is készítettek. Tegnap este meg táncház volt.. szóval élvezi nagyon. Öröm ránézni. :P )

aktívan

Ma is nagyon tevékenyek voltunk ill. vagyunk még mindig.

A szokásos, kora hajnali bicajozás után egy frissítő tus, egy forró kávé és nagy elhatározások, majd tettek.. :D
Még pedig:
  • Elvittem a 2 évest a védőnőhöz, méricskélni, receptet felírtani, kifaggatni, hogy mit kell majd nála intéznem (pl. oltásokkal kapcsolatban)
    Beni 93 centi és 12,8 kiló.
  • Végre utolértem egy környékbeli, maszek fogszabist, aki ma délelőtt fogadott is minket a 2 naggyal, és megszabadította őket a fogszabályzóiktól, (engem meg egy kis összegtől. :/ )
    A nyanyát (a régit) még nem jelentettem fel, de tervben van, csak egyszerűen nincs rá energiám. Ez amúgyis negatív dolog, és persze legyinthetnénk is, meg minden, de ritka egy szemét volt a gyerekekkel, és az is visszatartott, hogy eleddig nem számolt el az OEP-pel, csak nemrégiben. És hát.. igen.. ott már "kézzel" foghatóak a dolgai: kis sumákolás, levett minket is, meg a TB-t is.
  • Felhívtam a helyi okmányirodát, hogy hol kell beszereznem -Benin kívül- a gyerekeknek új születésit, mert az már "eu-s" azaz nem csak magyarul van rajta az, ami. És azt elfogadják pl. beíratáskor. (Tök jó, hogy nem kell sehová menni, a születésük szerinti okmányirodába kell írnom egy kérvényt, csatolni mellé egy 2000 forintos illetékbélyeget -per kopf - és postafordultával megkapjuk az új kivonatokat. )
  • Előástunk 3 hatalmas zsákot, benne őszi ruhákkal, és Hannával közösen válogatjuk át. Vele könnyű helyzetben vagyunk, nagyon már nem nőtt az elmúlt egy-két évben.
Buddy meg kapott egy sürgős munkát, azt csinálja.
Ja, és ma megérkeztek az útleveleink is. Télleg gázul nézünk ki. :P

2008. június 29., vasárnap

rendrakás

Még pénteken elmentek a tesómék.
Meleg volt, UVB-sokk, meg meleg, ja és meleg.

Hébe-hóba szóbajött persze Írország, de úgy láttam, hogy a nővérem igazán itt realizálta azt, hogy mi TÉNYLEG el akarunk/fogunk menni szeptemberben.
Örül neki, meg nem is.. érzem. De a lényeg, hogy szorít nekünk, és felajánlotta, hogy amiben csak tud, segít.
Aranyos csaj nagyon, a legnormálisabb a családban, hiányozni csak ő fog a családomból.

Buddy belendült: annnnyi papírt kidobált, hogy az irodája rendesen letisztult, én pedig a ruhákat próbálom szétválogatni.. kisebb sikerrel jártam: totálisan végeláthatatlan tűnő feladat. (magyarul elegem lett és félbe -negyedbe.. - hagytam a dolgot. ) Nem egyszerű a már elcsomagolt őszi ruhákat előásni, szétválogatni, és megsaccolni, hogy a gombamód növő gyerekre vajon jó lesz-e.. :P
Visszatérve Buddy belendülésre: ma megcsinálta a rönó ajtaját (vmi kiakadt benne, és nem lehetett kívülről nyitni), kiganézta a csomagtartóját, és kipofozta az astrát*.
Azzal az van, hogy újabb idézést kaptunk, melyben már tájékoztat a rendőrasszony minket arról, hogy bizony ha nem megyünk el, úgy nélkülünk hozza meg a határozatot. Most írjam neki vissza, hogy bazzzz, erre várunk április 8.-a óta?!
Persze le fogjuk mondani az időpontot, alapos indokkal. De azért Buddy írt (egy kedves és igen tapasztalt barátunk segítségével) levelet a rendőrkapitánynak, melyben a rk. közbenjárását kéri, és benne rávilágítva a szabálysértési törvény azon paragrafusaira, melyeket a rendőrasszonyság nem vett/vesz/ figyelembe.

*Ettől függetlenül eldöntöttük, hogy kivonatjuk a forgalomból, és eladjuk kilóra. Nekünk jól fog jönni az a kis pénz is, itt meg ne álljon feleslegesen. Sajnálom, mert igazán jó kis autó, szeretem nagyon.




2008. június 26., csütörtök

Coming out, első fokozat

Realizáltuk Verbénával, hogy hacsak tényleg le nem szakad az ég, úgy értem, ha nem történik semmi váratlan, égbekiáltó dolog, akkor…akkor bizony húúúzunk. Körvonalazódik a kép, és elmondhatjuk, hogy 98 % az indulásunk :D

Ennek tudatában tehát beavattuk a dologba a kisfiúkat, valamint közelebbi családtagjainkat (anyámék nem annak számítanak LOL)…Mamóka, Verbéna nővére….gyakorlatilag ennyi…ja, meg az én egyik barátomnak is elmondtam. Határozottan könnyebb lett sokminden. A kisfiúk könnyedén fogadták, Marci kicsit mintha bizonytalan lenne…merthogy nem beszél angolul…, de tisztáztuk, hogy semmi sem kötelező, ha nem akar nem kell iskolába járnia, és különben is majd én megtanítom angolul :DD

Azért első fokozat, mert egyenlőre a tágabb, értem ezalatt pl az internetes közösségeket, a szomszédokat, környezetünkben továbbra sem reklámozzuk. A második fokozat akkor jön el talán, ha már lefoglaltuk a három nagynak a repülőjegyet, illetve a kompjegyeket. Asszem.

Anyósom érdeklődött is már, hogy miket fogunk elvinni (:-o) , meg mondjunk részleteket.

Közben gyorsulnak fel az események: a bátyámék júliusban költöznek S.-be, Angliába….úgyhogy félig-meddig le is zsíroztuk már velük, hogy a három nagyot hozzájuk küldjük ki, mielőtt nekivágnánk a nagy útnak a kicsikkel. Úgy tervezzük, megszállni nem fogunk sehol…felváltva vezetünk, pihenünk. Ennek a legfőbb oka, hogy félnék egyedül hagyni a megpakolt autónkat. Hiába szállnánk meg olyan helyen, ahol őrzött parkoló van, mert mit érek vele, ha reggelre a betört ablakú, kifosztott kocsit látom….és ott állunk kirabolva…majd a hotel elnézést kér…? Ez az a kategória, aminek még a lehetőségét is el kell kerülni. Akkor inkább redbullt iszunk, bár rühellem az ízét…Folyamatosan megyünk a bátyámékig, és majd ott pihenünk, majd onnan tovább az Ír szigetre.

Közben mintha a Jóisten is jelezni akarna, egy csomó minden változás következett be/következik be…a munkavonalon is…nem mondanám, hogy pozitív, de ott van a kínai tanmese a kútba esett szamárról, akiről lemond a gazdája, mert öreg már, és nem kihúzza, hanem elkezdi betemetni. És az öreg szamár először nem érti, miért dobálnak földet rá….majd minden lapát föld után megrázza magát, és a lehulló földet letaposva szép lassan egyre feljebb kerül, majd egyszerűen kilép a kútból….szóval azt mondják, ha egy ajtó bezárul, másik nyílik ki…majd meglátjuk.

Mindenesetre Reszkess Írország….jövünk!




2008. június 25., szerda

Mozart-Török induló

Buddy egyik kedvence, Hanna vizsgadarabja.




Amúgy a frász kerülgetett minket, mert a szgépre való rögzítés után a hang szaggatott, a kép ugrált.. azt hittük, hogy KO-s lett a kameránk (szeptemberben volt javítva, hasonló problémákkal) és a garancia 21.-én járt le..
"szerencsére" csak túlmelegedett ebben a szuper, gatyarohasztó hőségben Buddy gépe, és kis pihentetés után, újra átvettük, és jobb lett.

2008. június 24., kedd

Beni 2

Ma lett 2 éves a Legkisebbünk.

Reggel mondtuk neki, hogy "boldog szülinapot" meg "ma van a szülinapod Beni".. mire ő: "tóóta, hal.. baba.. pfúúú" (és itt fújt egy nagyot. :P )

Az elmúlt 2 év, pár fotóban:






Mától itt vendégeskedik a tesóm is, a 2 kisfiával. És mivel Unokaöcsi nagyon készül a Beniszülinapra, vettünk 2 parfétortát, hogy ne érje szó a ház elejét.. vagy mi. :P


2008. június 22., vasárnap

2008. június 21., szombat

halacska-torta

Sokat agyaltunk, hogy milyen szülinapi tortát is csináljunk Beninek.

A kedvencei: hal, autó, traktor, kamion, béka, hold, katica, virág. ( a könyvekben csak ezek érdeklik, ezeket kell újra és újra megnézegetni.)
A két utolsó kiesett, mert "csajos". :P A béka és a hal közül a halat választottuk, mert az a főfőkedvenc, és azt ki is tudja mondani már érthetően. :D

Sütöttem 15 tojásból piskótát.
Kikevertem egy citromkrémet:
  • fél kiló mascarpone
  • 4 deci tejszín
  • 4 habfixáló (ezt direkt dupláztam meg, így lett igazán jó krémes állagú)
  • 4 citrom leve és héja
  • porcukor
A tejszínt 2 habfixálóval keményre vertem, egy másik edényben a mascarpone-t, a citromok héját/levét, a másik 2 habfixálót és porcukort összekevertem, majd ehhez adagoltam a tejszínhabot.

Buddy ez idő alatt kivágott egy hal formát a piskótából, és elkezdte a fondan összeállítását.
A fehérvári hipermarketben sem találtunk (tulképpen sehol eddig nem láttunk) kék színezéket, de megakadt a szemünk kékszínű, "formázó marcipánon". Tökéletes.
Mert a terv az volt, hogy a sütit beborítjuk fehér fondannal, majd kék pikkelyeket teszünk rá, a farkincáját megcsíkozzuk.
Így annyiban módosult az alapterv, hogy 3 színt csináltunk, a legsötétebb kék az tömény marcipán, a többit pedig a fehér fondan hozzágyúrásával világosítottuk.
A marcipán nem akart a fondanhoz ragadni, így azokat meg-megkentük juharsziruppal.
A pikkelyek kiszabása: legapróbb pogácsaszaggatóval történt, majd a karikákat félbevágtuk.


2008. június 20., péntek

Pénz, várakozás, feszültség

Érdekes dolog ez a pénz. Amikor sok van, akkor időhiánnyal küzd az ember. Amikor kevés van, akkor épp az időből van sok….több, mint kellene. Igaz, olyan, hogy elég sok, olyan sosem szokott lenni:D

Kb két hete kezdett el fájni a fejem, és most…talán most van az, hogy ritkán jön elő, csak 1-2 alkalommal naponta. Ez már jó. Verbéna szegény felvásárolta miattam a fél homópatikát J…de úgy látszik,végre valami használ. Pedig nem vagyok egy fejfájós fajta…épp ezért gondolom, hogy biztos a stressz miatt van. Feszültek vagyunk, a gyerekek is azok…várja mindenki a kámingáutot legalább, hogy ha beszélhetünk róla, és nem kell sutyorogni, meg titokban lemérni a bot mixer dobozát :DDD…hogy akkor könnyebb lesz. Addig viszont, amíg nem 100%, addig továbbra sem akarjuk, hogy nyíltan beszéljünk róla. Mert a NagyatyaÚristen mentsen meg attól, hogy a kisgyerekeknek okozzunk csalódást. Úgyhogy marad a kényszerű várakozás, míg beérkeznek azok az összegek, amiktől 100% lesz az, ami most még nem annyi. A kedves kis országunkra oly jellemző körbetartozás nagyszerű hatásai alatt vagyunk.

2008. június 19., csütörtök

party és meglepi

Az előzetes terveink szerint Benit kedden akartuk volna felköszönteni.
De azt hiszem áttesszük szombatra az ünneplést.
Anyám ma elutazott, és csak vasárnap jön haza. És ez a tény olyan csábító, hogy nem bírunk neki ellenállni.


*********

Karinak ma el kellett mennie kórus-ügyben, azt hitte valami nyári fellépésük lesz. De a tanárnő meglepte őket, mert nem is fellépés lesz, hanem az önkormányzattól kaptak egy 6 napos táborozási lehetőséget. (Tavaly Hannus volt ugyanitt: akkor a búcsúzó/ballagó nyolcadikból választották ki az "arra érdemeseket". :P )
Nagyon boldog, és mi is persze. :D