Prius-nyári tervek-gyerekek

Végre valahára sikerült vennünk egy Prius-t. 10 éves terv.. de a család létszáma miatt szóba sem jöhetett..mikor meg már csak 5-en lettünk a mindennapokban, akkor meg elérhetetlenül drágák voltak a piacon lévő Priusok. 

Nyaralni már Vele megyünk, és bár még csak ismerkedünk (500-600 km-t mentünk vele), de 4.7 körül van a fogyasztása. És ami itt az egyik legfontosabb tényező a hozzánk hasonló halandók életében: mennyi is a motor-adó az autóra.. Ennek a fele lesz évente, mint a Galaxy-é, ott is tudunk spórolni. 

Persze nyaralásra kap majd egy tetősínt és tetőbox-ot, így kicsit majd megnő a fogyasztása, de nem az az életünk, hanem a mindennapi rohangászás, munka-suli-munka-suli-vonatállomás..ott meg -a terveink szerint- igencsak más lesz a mérleg.

Persze használt kocsi, eleve számoltunk azzal, hogy úgyis mindenki hazudik és lesznek apróságok, amiket meg kell csináltatni. Mert bár Alan, amit tud átnéz, de lehetnek apróságok, ami menetközben derülnek csak ki.. Pl ma akksit cserélt.. mert bár új volt benne, de egy számmal kisebb, mint kellene.

Amúgy cuki az autó: én eleinte nem akartam ezt a 2-es generációsat, mert olyan kis izé a külseje.. hanem inkább a  3-ast, de az kétszer ilyen drága, mint ez. De megszerethető, a felszerelése meg fullos, ahhoz képest, hogy 12 éves:  touchscreen, satnav, gyári tolatókamera (imádom :P ) és persze automataváltó. :)

Közben Alan elkezdte kicsit átalakítani a konyhát, csinált egy bárpultot, ami konyhai félszigetként is működik (végre ránk méretezte, borzasztó, hogy minden olyan alacsonyan van ezekben a lakásokban..azért sem szeretek igazán már gyúrni, nyújtani.. rendesen beáll a derekam egy nagyobb családi sütésnél..)

Lassan készülünk a nyaralásra is, igaz, előbb még le kell érettségizzen Jancsi, meg Marcinak is a junior cert vizsgáit is le kell tennie, de Beninek már csak egy hét van hátra a suliból.

Voltak tervek, sok, hogy merre menjünk, de idén úgy döntöttünk, hogy Balaton-kemping-sátorozás 3 hétig. A kissrácok már nem is emlékeznek arra, mikor utoljára nyaraltunk a Balatonnál (Beni volt 6 hetes..), meg akarjuk nekik mutatni, hogy milyen csodálatos a napfelkelte a Balcsinál, milyen este kóvályogni a parton, milyen, amikor a szúnyogok zümmögnek az ember fülébe (és megzabálják.. .lol ) és milyen tök jó is kempingezni.

Találtunk egy pasast, aki skandináv kemping cuccokkal kereskedik, elmentünk és megnéztük a sátrait és rendeltünk is tőle egy hatszemélyest.. lesz majd próba is persze, hogy mennyi időbe telik a sátor-állítás.. és ami miatt igen csípem az íreket, az például ez a pasi: nézegetjük a sátrait, beszélgetünk egymással, erre jön, hogy teát vagy kávét akarunk-e..? 

A hét negatív híre, hogy a családi jövedelmünk túl magas lett (az ÉVES limitet 300 euróval léptük át) így Kari és gyaníthatóan Jancsi is fejenként HAVI 300 euróval kevesebb ösztöndíjat fognak kapni, ez erősen mellbevágó volt. Hiába dolgoznának suli mellett, nem lenne elég egy nyomorult szobára sem a pénzük.. Úgyhogy első körben az a terv, hogy Kari is hazaköltözik és innen fognak bejárni az egyetemre. Menni fog, Kari egész elsőben bejárós volt, Tomi szinte mind a négy évet így csinálta végig.. csak hát..na..

A pozitív hír az pedig az, hogy Hannát felvették a galway-i mesterképzésre, távoktatásban, így évente 2-3szor kell majd jönnie szemináriumokra és vizsgázni, így ha lesz elég jelentkező, akkor szeptembertől többször látjuk Őt is! <3