Évről évre központi téma az ír költségvetésben, hogy atyaúristen, mennyi pénz megy el a családi pótlék kifizetésekre. Ennek van egy olyan vetülete bennem, amit baromira nem értek. Ha egyszer az ország, majdnemhogy Európa utolsó országa, ahol hivatalosan tilos az abortusz, ahol a mély katolikus életszemlélet szerint a sok gyerek a családok legfőbb értékköve....akkor persze, hogy sok a gyerek. És ha sok a gyerek, akkor a kifizetés is sok.
Alapkérdés, hogy miért nem jövedelemfüggővé teszik a támogatást. Azt mondják azért, mert minden gyerek egyenlő kell hogy legyen. Csakhogy ha egyenlő arányban veszünk el egy almát mindkét gyerektől, de az egyiknek 100 darab volt, a másiknak meg csak az az egy, akkor az egyiknek 99 marad, a másiknak egy sem. Hol ebben az egyenlőség?
Ez az okos szociális miniszterasszony, J.B. kifejtette, hogy Angliával összehasonlítva még most, az ötödik évi visszavágás után is magasabb itt Írországban ez a juttatás, mint ott. Ühüm....miért nem mindjárt Etiópiával vagy örményországgal hasonlítjuk össze? Ilyen alapon Németországgal is összevethetnénk, ahol majdnem duplája az itteninek. Vagy ahol minő furcsaság, a gyerekek számával együtt nem csökken, hanem növekszik az utánuk járó összeg.
Sok ember, akinek nincs vagy kevés gyereke van, bosszankodik ezen, és úgy gondolja, hogy mi a fene köze van az államnak a gyerekekhez, egyáltalán mi az, hogy pénz jár a gyerekek után? Ezek az emberek olyan alapvető dolgokba nem gondolnak bele, hogy egy társadalom a benne dolgozóktól lesz rentábilis. Ha nincs aki dolgozzon, akkor lóvé sem lesz sehonnan. Márpedig ha nincsenek gyerekek, akkor munkaképes felnőttek sem lesznek. Az a család, ahol sok gyerek van, az sok felnőttet fog adni a társadalomnak, akik sok munkát fognak elvégezni, és sok adót fognak befizetni. Ez így van kitalálva. Amikor olyan körülményeket hoz létre egy társadalom, (mint például Magyarországon a helyzet most....), hogy az embereknek lidérces álmukban sem jön elő, hogy gyereket tudjanak vállalni, az a biztos, és lassú halálhoz vezet. Mert egyre kevesebb lesz a munkaképes felnőtt, és egyre több az idős, akit el kell(ene) tartani.
A magas beosztású köztisztviselők fizetéséről, bónuszairól ne is beszéljünk. Vagy arról, hogy a költségvetéssel foglalkozó cikkek nagy többsége arról panaszkodik, hogy 10 centtel megemelkedett a szeszesitalok és a cigaretta ára...ajjaj. Az már közel sem olyan mérvű, hogy a beiskolázási támogatást gyerekenként 50 (!) euróval vágják vissza itt, egy olyan országban, ahol a kötelező egyenruhát kizárólag annál az egy darab embernél lehet megrendelni, és természetesen olyan speciális, hogy az iskola saját címere van rajta, és hát mondani sem kell, hogy négyszer annyiba kerül, mint egy akármilyen márkás hasonló ruhadarab. Arról is csak elvétve olvasni, hogy az eddigi 50 centes receptdíjat a háromszorosára emelik.
Én ott látom a bajt, hogy azok, akik ott ülnek odafent, és dönthetnek ezekben a dolgokban, csak a számokat látják, de ami a számok mögött van, azt már nem annyira. Mit tudnak a vezető politikusok arról, hogy egy-egy család mit harcol a mindennapokban, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen a gyerekének? Írország pont a gyerekcentrikusságával volt különb az átlag európai országtól, és nem véletlenül írtam múltidőben.
Egy ország igazi életszínvonalát az mutatja, hogy a társadalom, akit rejt, hogyan bánik az öregekkel, a gyerekekkel és a betegekkel. Írország az elmúlt 4 évben folyamatosan a gyerekektől és a betegektől von el újabb és újabb összegeket. Nem tartom jó iránynak. Egyáltalán nem.
Amikor kicsit több mint négy évvel ezelőtt idejöttünk, a hat gyerekünk után járó csp összege a duplája volt annak, amit 2013-ban az 5 gyerekünk után kapunk. Különösebben ez nem baj, mert mi jóféle magyar csótányok módjára ennél komolyabb dolgokat is túlélünk....de az írekkel mi lesz majd? Az a nő, aki előttünk lakott ebben a házban, négy gyereket nevel egyedül, nem alkoholista, nem drogos, egy alapvetően kedves csaj. Mikor beköltöztünk, akkor tudtuk meg, hogy két éve nem fűtött. Egyáltalán. A mínuszokban sem. Hoppá. Jancsival egy osztályba járt a legkisebb fia, aki két és fél évvel ezelőtt 10 éves korban lehetett. A hideg télen fűtés nélkül. És miért? Ja, mert ezt a házat alhangon 500€ kifűteni havonta. És erre persze nem jár támogatás, illetve azt hiszem, ha valakinek nincs munkája, akkor igényelhet maximum 20€-t hetente. Nem vicc, tényleg ez a maximum. Egy liter fűtőolaj több mint egy euró. A kazán a méréseim szerint óránként 3 litert tüzel el. Asszem nem kell tovább keresni az okot, hogy az előző lakónk miért nem fűtött. Azért nem, mert az írek nem olyanok, mint pl. mi....jelesül, hogy egyrészt tudunk főzni, másrészt tudunk számolni, és ki tudjuk kalkulálni, hogy mennyi az annyi.
Szóval nem a magyarokat vagy a lengyeleket vagy a litvánokat vagy az oroszokat féltem....hanem az íreket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése