Ma beírattuk a 2 elsőszülött gyermekünket egy 18 km-re arrébb lévő kisváros secondary school-jába.Hallottunk sok jót róla, emilben bejelentkeztünk, az igazgatónővel tárgyaltunk, aki nagyon kedves volt, és elég szigorúnak tűnik. Mint a régi, otthoni sulink ig.nénije.. akit szerettünk. :D
Tomit egy évvel tetettük vissza, másodikos lesz (otthoni nyolcadik). Azért, mert a 3. év vizsga év, és ehhez jó lenne angolból jól felgyúrnia magát.
Hannus a megúszós, ún. Transition Year-be került. Ennek ő eleinte nem örült, de mikor hallotta, hogy mi minden fog rá várni..: Delphi-ben tábor, német nyelvű színház, kiállítások, koncertek és színielőadások.. igaz, kis tanulás is lesz, a komplett ECDL többek közt.
Erre külön be kell fizetni 500 eurót, ami kicsit kemény, de kigazdálkodjuk.
Az egyenruhát Hannusnak varratni kell, Tomiét meg az ottani ruhaboltban meg tudjuk majd venni.
Újabb lépcsőfok. Nekik is, nekünk is.
2 megjegyzés:
Hú, ezek szerint megszületett a nehéz döntés, hogy járjanak-e ott iskolába vagy ne!
Az angolszász iskolarendszer más, mint a magyar, mit tudtok róla, mikor lesznek szünetek stb.? (Hehe, úgy csinálok, mint egy kamasz: még el sem kezdődött az iskola, máris a szünetek érdekelnek.)
Mi a terv Karival és a kisebbekkel?
Hehh, megszületett.. igen, egy várossal arrébb fognak járni, a helyi iskolák továbbra is katasztrofálisak.. :/
A szünet megoldás nagyon baráti, a gimiben máj. 29.-én vége is a tanévnek. :O Évközben meg sokkal hosszabbak, mint az otthoni.
Kariék: maradnak, hozzuk a tankönyveket otthonról, angolozunk, de amíg nem találunk olyan megoldást, hogy NE ide járjanak, addig ennyit tudunk.
Itt regisztráltattuk őket, mint homeschooler-ek.
Megjegyzés küldése