Anyák napja... és én, a gyerek nem vagyok képes a virtuális képeslapnál többet foglalkozni anyámmal... ha más lenne a helyemben, talán ennyit sem tenne.
Szoktam agyalni, hogy miért utálhat ennyire, miért akar nekem rosszat, és ha nekem rossz, az neki miért jó.. de igazán nincs válasz rá. Csak találgatás.. hogy nekem sikerült az, ami neki nem: szeretve vagyok, és szeretek, a gyerekeim jó úton haladnak, jobban szeretem őket önmagamnál..talán, hogy ezekre képes vagyok.
Pár éve az egyik húgomon számon kérte -a húgom születésnapján-, hogy miért nem mi köszöntjük őt fel a szülinapunkon.. elvégre neki köszönhetjük, hogy vagyunk.. ezt kérem ki kell érdemelni.. így nem megy.
Valahol olvastam, hogy az anyák feltétlen szeretettel szeretik a gyerekeiket, és a viszonzásra ne számítson, hiszen az Élet rendje az, hogy az utódot véded, szereted, imádod... feltétlen szeretettel.
Szoktam agyalni, hogy miért utálhat ennyire, miért akar nekem rosszat, és ha nekem rossz, az neki miért jó.. de igazán nincs válasz rá. Csak találgatás.. hogy nekem sikerült az, ami neki nem: szeretve vagyok, és szeretek, a gyerekeim jó úton haladnak, jobban szeretem őket önmagamnál..talán, hogy ezekre képes vagyok.
Pár éve az egyik húgomon számon kérte -a húgom születésnapján-, hogy miért nem mi köszöntjük őt fel a szülinapunkon.. elvégre neki köszönhetjük, hogy vagyunk.. ezt kérem ki kell érdemelni.. így nem megy.
Valahol olvastam, hogy az anyák feltétlen szeretettel szeretik a gyerekeiket, és a viszonzásra ne számítson, hiszen az Élet rendje az, hogy az utódot véded, szereted, imádod... feltétlen szeretettel.
3 megjegyzés:
Bocsánat, de ezen: "miért nem mi köszöntjük őt fel a szülinapunkon" csak röhögni lehet :D
... nekem inkább sírni volt kedvem. :/
Persze, az természetes... de nagyon beleillik a képbe. Mondhatnám úgy is, hogy ismét nem lepődtem meg.
Jó lenne egyszer meglepődni!
Megjegyzés küldése