Késő van, a gyerekeim szuszogva alszanak, és ez olyan megnyugtató.
Mindenki itthon, együtt.. és ahogy Beni fogalmazott minap: mindenki boldog. :D Jó, jó.. szirupos ez most, de tényleg.
16 éve volt az első anyák napja, ahol én voltam az anya. Az még olyan kis cuki volt.. Buddy hozott egy kis cserepes virágot, amit BabaHannával adott át..
Aztán, ahogy a közösségbe bekerültek a srácok, jöttek a megható kis ünnepségek.. később a kisebb mini koncertek, akár a suliban, akár otthon..
Én, az anya, anyák napján rendszeresen sírok: a sok kis rajzocska, az esetlen kamaszgyerekek ölelgetése, a lányok sk. kis ajándéka.. hát nem lehet megállni könnyek nélkül.
És tudom, hogy közhelyes, de bármit odaadnék Értük. Semmi más nem fontosabb, mint ők. El nem tudom képzelni, hogy valaha is rosszat akarnék nekik, hogy ne beszéljek velük... azt hiszem belehalnék.. amikor az a halálközeli élményem volt, emlékszem, hogy akkor a gyerekeimet is láttam: sírva, boldogtalanul.. nem akartam, visszajöttem Hozzájuk.
Igen, valahol olvastam, hogy az anyák feltétlen szeretettel szeretik a gyerekeiket, és a viszonzásra ne számítson, hiszen az Élet rendje az, hogy az utódot véded, szereted, imádod... feltétlen szeretettel.
Mindenki itthon, együtt.. és ahogy Beni fogalmazott minap: mindenki boldog. :D Jó, jó.. szirupos ez most, de tényleg.
16 éve volt az első anyák napja, ahol én voltam az anya. Az még olyan kis cuki volt.. Buddy hozott egy kis cserepes virágot, amit BabaHannával adott át..
Aztán, ahogy a közösségbe bekerültek a srácok, jöttek a megható kis ünnepségek.. később a kisebb mini koncertek, akár a suliban, akár otthon..
Én, az anya, anyák napján rendszeresen sírok: a sok kis rajzocska, az esetlen kamaszgyerekek ölelgetése, a lányok sk. kis ajándéka.. hát nem lehet megállni könnyek nélkül.
És tudom, hogy közhelyes, de bármit odaadnék Értük. Semmi más nem fontosabb, mint ők. El nem tudom képzelni, hogy valaha is rosszat akarnék nekik, hogy ne beszéljek velük... azt hiszem belehalnék.. amikor az a halálközeli élményem volt, emlékszem, hogy akkor a gyerekeimet is láttam: sírva, boldogtalanul.. nem akartam, visszajöttem Hozzájuk.
Igen, valahol olvastam, hogy az anyák feltétlen szeretettel szeretik a gyerekeiket, és a viszonzásra ne számítson, hiszen az Élet rendje az, hogy az utódot véded, szereted, imádod... feltétlen szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése