Új hónap, új tervek..

Ja, nem.. a terv továbbra is az, hogy ne fertőződjünk meg, egyáltalán. 

Ma estefelé jelentik be, hogy merre-hány óra.. 5 hét lezárás után, vajon lesz-e enyhítés? 

Akárhogyan is lesz, mi maradunk a terveinknél, és igyekszünk nem menni sehova, ahová nem muszáj. Ami jó lenne, az az, ha a távolabb élő családtagokat engednék találkozni, hiányoznak Tomiék, nagyon. Március közepe óta nem találkoztunk. Az sem lenne rossz, ha nem 2 km-re engednék az embereket el, mehetnénk olyan helyre kirándulni pl. ahová a kutya sem jár, de messzebb van innen, mint 2 km. 

A r-i ismerőseinktől hallottunk már egy-két elképesztő hírt, de ma konkrétan a tv/újságok is azzal foglalkoztak, hogy az ottani húsüzemben a 400 dolgozóból 120-an tuti koronások, és a gyár tulaj nem engedi a távolságtartást, sem pedig az öltözők/mellékhelységek szellősebbé tételét.. az meg csak hab a tortán, h pár beteg be sem tartja a karantént, simán kint flangál a városban, shoppingol. Szóval tuti elkerüljük azt a várost egy ideig, annyi csak a bökkenő, hogy a háziorvosunk ott van. A receptekért szerencsére nem kell elmenni, a patikus kiadhatja a rendszeresen szedett gyógyszereket.

Karinak ma kezdődtek a vizsgái, 6 órás mindegyik, ma déltől este 6-ig igyekeztünk néma kussban létezni. Egy-egy vizsga 4 esszéből áll, 1500 szóhatárral. Túl van az elsőn, azt mondta, hogy kevés volt a 6 óra.. mi fél időben belöktünk neki egy kávét, szendvicset, a kv-t egy kortyra felhajtotta, a szendvicsből meg annyit tudott enni, amíg feltöltötte az esszét. És ez volt a könnyű a 3 vizsgából.

Jancsi pedig ma fejezte be a college első évét, leadta az utolsó beadandóját, (matek).. elröppent ez az egy év.

Beninek május 25-től lesznek az évvégi tesztek, de nem az lesz az évvégi eredménye, kaptunk emailt, hogy ez csak a 40% lesz, nézik az online munkáit, és a novemberi teszteket is. 

Marcinak ez a TY év, csak projektjei vannak.

Közben megnéztük a Taoiseach bejelentését.. marad minden így még 2 hétig. A 2 km-t kitolták 5 km-re. Várható volt, még mindig túl sokan vannak az intenzíven, kevés a szabad ágy. 
Szeptemberig nem lesz suli. 
5 lépcsőben tervezik újraindítani az országot, mindegyik szakasz 3 hetes lesz, ha menetközben rosszabodnak a számok, vissza egy lépcsőt, ha azonban minden jól megy, akkor az utolsó szakaszt aug 10-re teszik.. 
A mai napi adatok szerint már 1265 meghaltak és 20833 a betegek száma. 

A munkahelyemen beszéltük a kollegákkal, hogy a júniusi Bank Holiday-ig tuti sok minden nem fog változni, maradunk ugyanígy, egyik héten 3 napot dolgozok, másikon meg 2-őt. Ez meg majd kiderül a jövő héten, mert így, emiatt a beosztás miatt most 5 napig itthon leszek, lévén a hétfő munkaszüneti nap.. juhuú, tiszta holiday. 

Pool asztal meg staycation

Ahogy írtam korábban, Alan nagyon vágyott már egy pool asztalra. 

Mi anno éveken át rengeteg estét töltöttünk el a barátokkal a Contact-ban, illetve  Alan az Atlantisban is járt sokszor, meg az Aranygolyóba: a kamasz/fiatal felnőtt életünk fő szórakozása volt, jóhogy szép emlékek társulnak a biliárdhoz. 

És ha már beszorulunk a lakásba (ki tudja épp miért..karantén, szar idő..) akkor milyen tök jó lesz ezzel (is) elütni az időt.

Alan talált egy Leitrim-i céget, akik forgalmaznak új asztalokat és fel is újítanak régieket, garanciával. Új asztal szóba sem jöhetett, annyit azért nem akart Alan rákölteni, de volt épp nekik egy használt versenyasztaluk, amit felújítottak. Ezt megrendeltük, a megbeszélt időben nem sikerült ideérniük, merthát.. mindegy. Péntekre áttettük, -mi a szobát full előkészítettük, kitakarítottunk, kifestettünk-  este volt, mire ideértek, és követve az előírtakat, be sem tették a szállítók a lábukat a lakásba, körbe be tudták vinni az asztalt a szobába, rajtam kívül senki semmi kontakt, mi is csak messziről megbeszéltük, hogy mi a helyzet. 
Majd miután elmentek, Alan meg én beöltöztünk és totál lefertőtlenítettük az egész szobát, asztalostul, ajtóstul.. csak azután engedtük be a gyerekeket.
Azóta folyamatosan megy a játék, Alan pl ma hajnalban nem tudott aludni, és játszott/gyakorolt - szerencsére olyan helyen van az asztal, hogy senki sem ébred fel.

Nyárias idők vannak, ma már 20 fok felett volt a hőmérséklet, (de holnap már jön a hideg Északról, és lehűl a normális ír áprilisira..) úgyhogy nyaraltunk: itthon, természetesen. 
Bográcsoztunk ma, vörösboros marhapörkölt nokedlivel, meg napoztunk ezerrel. Fagyiztunk, megittuk a maradék vörösbort Karival, meg odakint scrabble-öztünk.. 
Ma Alan nyaraló pihenőnapot tartott a bringás körözésben, mivel egész héten isteni idő volt, mindennap ment, -összesen 305 km-t ment hétfő óta- ráfért a semmittevős nyaralós-nap. 😜😂

( Jut eszembe, lassan le kéne mondanunk a komp-foglalást, hogy mielőbb visszakapjuk a pénzünket. )
Azt beszéltük, hogy nekem is venni kéne egy országúti bicajt, mert én is sokat megyek mostanában, (meg Beni is rákapott meg Marci is meg Kari is meg Jancsi is.. ) tök jó lenne együtt menni, ugyanolyan képességű bicajjal.. mert most van Alan országútija meg egy mountain bike.. ami kétszer olyan nehéz, mint az alu-vázas bringa, más áttéttel..nem olyan mókás az együtt tekerés, mert míg az egyik bringával röpködne az ember, addig a másikon a tüdejét is kiköpi a másik, hogy egyáltalán le ne maradjon.. 

Hanna 27 lett

De hát most született..😱

💝💝

Sétálunk, sétálunk....

Hétfőn délután nem volt kedvem bicajozni, így inkább nyakon ragadtuk Benit és elmentünk a parkba. Kari is jött velünk, olyan szépen sütött a nap, hogy nem akart már tovább tanulni. 

Beni ott van a susnyás vár falán ám.. középen.. 😅

Itt lehet látni, hogy milyen nyakigláb lett Beni..

Ez meg a lemenő nap a hálószobánkból.. 

Szerencsések vagyunk, hogy ilyen szép helyen karanténozunk lakunk.

Lockdown 3. hét

Már 3 hete vagyunk szigorú korlátok közt és még 2 hét tuti. 

Sokféle hírt olvas az ember, hol azt, hogy május 5 után részlegesen feloldják a tilalmakat, akár az iskolákat is újra nyithatják (bár a gimik május végén be is zárnak, sztem az általános lehet inkább fontos, ott június végéig van tanítás) Közben meg az is mindennapos téma, hogy ezek az óvintézkedések egy, de akár 2 évig is eltarthatnak (úgymint pl távolságtartás) ami meg megint felvet egy csomó kérdést..hogy lesznek így tanórák, főleg a kicsiknek, akik nem biztos, hogy képesek betartani a 2 m-t mindig, mindenkitől.

Bíztatnak minket, hogy laposodik az ország görbéje, de közben meg nem értem, hogy hogy lehet így, hogy 3 hete nem érintkezik senki senkivel, mindennap 600-700 új beteg (és a tesztelés most sem jár mindenkinek).. itt is sorban derülnek  ki, hogy idősek otthonában sok a fertőzött (és sok elhunyt közülük került ki), úgyhogy el kezdték az idősek tesztelését, de nem hinném, hogy emiatt lenne még így is ekkora az igazolt betegek száma. Tegnap estig 14758 fertőzött és 571 elhunyt volt. 

Úgyhogy bárhogy is lesz, ha lazítanak, ha nem, mi megpróbáljuk tartani tovább ezt a nem-érintkezős dolgot. Csak asztmás a Beni, Jancsi, Alan (és Tomi) .. 

Milyen jó, hogy van egy immunológus is itthon, kéznél, így bármi bizonytalan van, kapunk választ. 

Szóval a mi kis karantén életünkben semmi változás nincs, én vagyok az elmenős - fertőtlenítem magamat, kocsit, szatyrokat, cipőt. Ha a többiek elmennek itthonról futni, bringázni, akkor szintén cipő/ruha fertőtlenítés, plusz Alan csinált egy bringa fertőtlenítőt: hypos víz, sprickolóban. 😅

A múltkoriban szembe jött a fb-on egy magyar hölgy hirdetése, hogy varr maszkokat: kétrétegű, mosható/vasalható, darabja €2. 5 vagy 10 darabot lehetett rendelni.. jó, vegyünk 10-et.. meg is érkezett: az összes kicsi Alan fejére (azt mondta, hogy biztosan azért, mert nagyképű 😂) és baszott bagó szagú volt.. perszehogy amúgy is kimostam volna, de akkor is.. erre a mosás után már caffrangokban lógnak az anyag szálai a pántból. Magunkat is meglepve, hagytuk a francba a felvágást, kivasatlam, levágtam, amit lehetett, és ha nagyon kell, akkor van.. Alan meg hordja a majd a bringás maszkját. (Merthogy nem lehet kapni sehol maszkot..) 

Egészen csütörtökig jó idők voltak, most hűvös van, olyan kandallózós, bent molyolós. 

Napok óta beszéljük, hogy ha senki sem megy sehová, se nyaralás, se semmi, akkor mi lenne, ha vennék egy -Alan régi vágyát- egy pool asztalt. 

Keresett egy céget, akik felújítanak -garanciával- versenyasztalokat, és addig, addig beszéltünk, velük is, meg magunkkal is, míg úgy döntöttünk, hogy megvesszük. 

Ismét lakás átalakításba fogott Alan, új polcokat fúrt volna fel a hátsó, mindenes szobában, mikoris elszállt a fúrója.. mikor máskor. 

Szerencsénkre épp aznaptól volt a Lidlben ütvefúró, így a hétvégi bevásárlással együtt, azt is vettem. És, Jancsi nagy örömére, épp lengyel napok is kezdődtek a boltban, volt túró, vettem is gyorsan. (Megkapta a fantás sütit) 

Szombatra teljesen kiürítettük a biliárd szobát, Alan leglettelte, kifestette.. még most kap még egy réteget a plafon, meg én lesúrolom a tolóajtót, és kész is lesz. Elvileg szerdán hozzák ki, teljesen megközelíthető az a szoba úgy, hogy nem kell találkoznunk a hapsikkal. Ha meg elmentek, lefertőtlenítünk mindent utánuk. Ma az ikeaból rendeltünk spot lámpát, meg led izzókat bele, meg egy új rolót az egyik nappali ablakra, eddig ezt sem lehetett, de most ők is átálltak a házhoz szállításra. 

Kitaláltam, hogy most, hogy van időm, csinálok a karácsonyi sütis könyvemből számomra nehéz/időigényes sütiket.

Így most a hétvégén az epres pisztácia krémes tortára esett a választásom, büszkeséggel tölt el, hogy mindent én csináltam sk. A marcipánt, a pisztácia pasztát ( ez két fordulós volt, mert az első pasztámnál elfelejtettem a barna vékony hártyát is lepucolni a pisztáciákról, így az istennek nem akart zöld lenni a massza..jóhogy.. szóval sk pucoltam közel egy kiló pisztáciát, a körmömet nem érzem a kemény héjaktól.)

Úgy gondolom, hogy elsőre nem is rossz, biztosan jobb lesz, ha újra csinálnám, de erre nem fogadnék.. igazán sokat pepecseltem vele. 

A munkahelyen lettek változások, a következő két hétben úgy fogok dolgozni, hogy hétfő-szerda-péntek az egyiken és kedd-csütörtök a másikon. Így nem fogunk olyan sokan egy időben dolgozni. Igaz, jó messze van mindenki mindenkitől, de akkor is, kevesebb rizikó lesz így.

Ami pedig extra jó hír volt, hogy februárban elcseszték a fizetésemelésemet, és most derült ki, hogy több jár, mint amit adtak (heti extra €23) és az elmúlt 10 heti különbözetet meg gyorsan ki is fizették. 

Szóval a következő két hétben sokkal többet leszek itthon, az időjárás is újra nyárias lesz, holnaptól suli Beniéknek, vizsgák Kariéknak, talán a biliárdot is kihozzák.. nem hinném, hogy fogunk unatkozni. 

Sétálni mentünk ma reggel, bringázás helyett.. 

Cicás kávé

Okos kutya 😍

Húsvét 2020

Szerencsések vagyunk, több szempontból is. 

Egyrészt, hogy vagyunk egymásnak, és jól érzi magát mindenki a másik társaságában, másrészt, hogy olyan tavaszi, már-már nyárias Húsvéton vagyunk túl, ami igencsak ritka mifelénk. 

Általában a lengyel boltban veszek sonkát, de most úgy döntöttem, hogy a Lidlben kapható almafa füstjével füstölt sonkát veszem, hátha.. hát csak ilyet fogok mostantól venni Húsvétra, isteni finom volt. A gyerekek imádták, én is (Alan nem eszik ilyet, sosem. De elhitte, hogy finom.) 

A maradékot -a végeit- most este ledaráltuk és füstölt sajttal krémet csináltunk és az esti tv-nézéshez mini canapè-kat gyártottunk. 😋

Szombaton megsütöttem-főztem mindent, amit akartam, Alan csinált málnás tiramisut is, egy kis tavaszias ízt akartunk kihozni belőle.

Pénteken, szombaton is egyfolytában kint voltunk a kertben, szombaton befogtuk a fiúkat kerítés- és deck-festésbe. 

Voltunk bicajozni is, kosaraztunk is, fagyiztunk (szigorúan bödönös, lidlben kapható fagyi, nem megyünk el fagyizni sehovase) ittunk Guinnesst is.. már-már nyaralás fílingje volt az embernek, fotóztam harmatos füvet, kaptam cuki kávékat..

Húsvét vasárnapra jól lehűlt az idő, esett egész nap (de ez jót tett a kiskertnek.. #bepositive ) , de estére kitisztult, és ma reggel óta megint 7ágra sütött a nap.. így este nyolckor is vakít. Igaz, szeles, hűvösebb az idő, így ma inkább lesétáltuk a bringás/futós körünket, 6 km, jól esett. 
A Húsvéti reggeli az inkább brunch volt, nem volt igazán oka, hogy kivágjuk a kamaszainkat az ágyukból. A Nyúl is hozott nekik csokit, nekünk is, úgyhogy majdnem olyan volt minden, mint “normális” időkben szokott. 

Szombaton itt volt egy #shineyourlight kampány. Az országban élőktől azt kérték, hogy tegyenek ki vmi fényt az ablakba este 9-kor. A fény szimbolizálja a reményt és a szolidaritást azokkal, akik elveszítették a szeretteiket a vírusban illetve akik betegek a covid19-től és a hálát az eü dolgozóknak, akik nap, mint nap küzdenek az emberek életéért.
Bevallom a tv közvetítést kihagytuk, mert szerencsétlen Sinead OConnor-tól hideglelést kapok, és ezen a hétvégén igyekeztünk nem arra gondolni, hogy ki van odakint. Úgy érzem amúgy, hogy mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy #flattenthecurve azzal, hogy nem megyünk el itthonról és betartunk minden előírást, sőt meg még annál többet is.
A számok durvák továbbra is, (Németországba is küldtek teszteket, mert nem volt kapacitás az országban az analizálásukra, azok most jönnek vissza, és ugyan a politika/újságok csak úgy mellékesként, mint egyfajta lemaradásként beszélnek róla, merthát nem ÚÚÚJ eset, de így napi 700-800-1000- rel nő az esetszám.) 10647 beteg és 365 elhunyt. 😔