Párizs

Hanna betegsége miatt variálni kellett a szállással, de szerintem sokkal jobbat találtunk, mint amilyen az eredeti lett volna. 

A szálloda 30'-as években épült,  art-deco stílusban, cuki ici-pici lifttel, reggeliző szobával, ahol mindig szólt a háttérben vmi francia sanzon.

A szobánk pont elég nagy volt, utcára nézett, jó volt nézni a pékságből haza igyekvő embereket. A reggeli bőséges volt, nem volt okunk panaszra. A melletünk lévő sarkon pedig egy patisserie-chocolaterie volt.. nem kell már mást mondnom, azt hiszem. :)

10-re értünk a szállodához, gondoltuk, hogy ott hagyjuk a bőröndöt 2-ig, és majd visszajövünk becsekkolni... de mondták, hogy kész a szobánk, el is foglalhatjuk rögtön. :) Újabb jó pont nekik.

Jól kiterveltük, hogy mit nézünk meg és melyik nap, na ezt a tervet abban a pillanatban fel kellett rúgnunk, ahogy megérkeztünk.

A portás -mindegyik ultracuki, előzékeny volt- mondja, hogy hát ma is tüntetés van.. még nem tudni, hogy merre vonulnak, de ha látjuk, hogy a rendőrök gyülekeznek, inkább menjünk el onnan, jó messzire. Fent a szobában bekapcsoltuk a tévét, hátha megtudunk valamit. Na, ki is derült, hogy a Diadalívnál fognak gyülekezni.. az akkor felejtős..menjünk az Eiffelhez rögtön.

Elindultunk, de akárhogy próbáltunk kerülni, csak mindig rendőrökbe/sárga mellényesekbe boltottunk..(másnap láttuk a hírekben, hogy könnygázt is bevetettek a zsaruk..) úgyhogy hagytuk a terveket a fenébe, elmetróztunk a Pigalle-ig és onnan felmásztunk a Montmartre-ra. Amit az eredeti tervünkből megmaradt az az aznap esti Louvre, merthogy minden hónap első szombatján későig nyitva van plusz ingyenes mindenkinek. 

6-ra értünk oda..és életemben annyi embert nem láttam még sorakozni.. de le a kalappal egy órán belül már át is estünk a biztonsági ellenőrzésen.

A múzeum ilyenkor este 3/4 10-ig van nyitva, de mivel ekkora tömeg volt (és ember meg f**ng szag mindenütt) egy idő után feladtuk, hogy megnézzük, amit mindenképp szerettünk volna. Nem csak emiatt voltunk nyűgösek, 20 km-t gyalogoltunk és 20. órája ébren voltunk már ekkor..

Volt egy listám, hogy mit szeretnék megnézni, abból mindent sikerült kipipálni, sőt még egy extra múzeum is belefért az utolsó napon. (Musée de  l'Orangerie )

Mindegyik helyszín fantasztikus volt, de külön említést érdemel a Montparnasse torony: életem első felhőkarcolója, 40 mp alatt felért a lift az 56. emeletre, onnan fel gyalog az 59.-re, ahol szabadég alatt csodálhattuk meg a várost. Direkt sötétedésre mentünk oda, és később a bárban még elborozgattunk egy jó órát..

Hatalmas élmény volt ez a 3 nap, és muszáj lesz vissszamenni, Alan-nel. :D