Ehhez a kimondhatatlan nevű tóhoz túráztunk el tegnap.
Több útból lehetett választani (persze ez nem klasszikus kitáblázott túrázó hely, hanem igazi rejtett gyöngyszem, amit fel kell fedezni és mások leírásaiból kiokoskodni, hogy merre-hova..), és bár tökösek vagyunk úgy általában, de Alan szinte nem aludt előző éjjel, így abban maradtunk, hogy ne a 11 km-es kört csináljuk meg, hanem "csak" a 6,5 km-est.
Hát én a tüdőmet többször kiköptem, nagyon nehezen ment a mászás.
A tó a Comeragh hegységben fekszik, és igazi iskolapéldája a glaciális tavaknak. Hatalmas sziklamedencében fekszik, jég által kivájt völgyben, a legmélyebb pontja olyan 60 méter körül van.
Fantasztikus élmény volt látni megint a természet hatalmas erejét, hogy mire képes, és bár nagyon-nagyon sokan voltak az eldugottsága ellenére, mégis sikerült elvonulnunk kicsit, napozni, Marcit és Benit kóborni hagyni.. nagyon érdekes hely, biztosan megyünk még vissza, megcsinálni a kört is és hát különben is: Beni közölte ez az új kedvenc helye.
Jancsi sajnos nem tudott velünk jönni, már csak miatta is muszáj visszamennünk, viszont Kari meg épp itthon volt, így ő jött velünk.
Tavasz van, ír tavasz, kellemes nappalok, hűvös esték, fagyos reggelek, végre lenyírták a srácok a füvet, én elültettem pár növénykét a kertbe, és bár holnaptól esős (havas?) napokat jósolnak, remélem, hogy azért nem kiabálom el nagyon.
Ennyi volt a 2019 márciusa. Durva.
 |
| A kamu fa: ez egy mobilátjátszó torony :D |
 |
| Rekettyésben, igyekeztünk nem el tévedni |
2 megjegyzés:
Ahj, de szépséges vad hely ez! Szeretem a kirándulós posztjaitokat (is). :):)
Köszi Lazac :) És ez a hegység tele van ilyen tavakkal, és csak arra várnak, hogy V-ék felfedezzék őket :D
Megjegyzés küldése