A közeli kórházban nagyon kedvesen, és gyorsan bántak velünk, de sajnos nem tudják ők műteni, csak Dublinban tudták altatni Benit. (és a 3 év alatti gyerekeket). Másnap kora reggelre hívtak be a Crumlin-i (dublin) Gyerekkórházba, és hiába akartunk volna azonnal útnak indulni, nem lehetett..ui.plasztikai sebész csak fél nyolctól volt.
A kezelő doktornő mutatta a saját ujját, vele ugyanez történt - és alig látszik. Egy rtg-t is kért, hogy kizárja a törést. Törést nem láttak, szóval hazajöhettünk, (éjjel egyre értünk haza) majd hajnalban indulhattunk újra útnak.
4-kor keltünk, fél 5-háromnegyed 5 körül indultunk. Aránylag nyugodtan telt az éjszaka, Beni végig aludt, éjféltől nem ehetett-ihatott, ezt kissé nehezményezte.
A dublini kórházba én egy nővérrel elmentem egy felvételes szobába, Buddy pedig a regisztrációt intézte.
A felvételes nővér nagyon kedves volt, Benivel is próbált társalogni. A vizsgálat-felvétel után hozott kávét nekünk, Beninek egy kis innivalót, mert valszeg csak késő délelőtt lesz a műtét.., kérdezgetett, hogy kérünk-e még szendvicset, vagy kexet.. de már ezt a kiszolgálást is teljes elképedéssel éltük meg.. meg Beni mellett, aki éhes volt, nem fogunk enni.
8-kor megvizsgálta az orvos, tájékoztatott, elmondta, hogy egy ici-pici esély van arra, hogy az ujjhegye el fog feketedni (elhal) és az majd leesik.. és kicsit rövidebb lesz az ujja.
Nagyon drukkolunk, hogy ez ne következzen be.
Az emergency váróban ültünk eztán még 3 órát: volt babaház, ahol nagyon jó volt bebújni.. meg pedálos kisautó, meg kisebb-nagyobb játékok.
Aztán a váróból felkerültünk az ún. "Medical Day Unit"-ra, ahol az egynapos sebészet kisbetegei voltak. Kaptunk egy nővért (2 betegre volt beosztva), aki hozott hátulkötős egyen-pizsit, ő is tájékoztatott, és vártunk megint.
Negyed 12-re lett szabad műtő, egészen a műtőig bekísérhettem, én tartottam, míg a maszkot rátették, és míg be nem aludt.. akkor ki kellett jönnöm, és bár a műtét csak 20-30 perces, még egy órát a megfigyelőben tartották.
Amikor kihozták az ágyához, jókedvű volt, mosolygós, csak az ágyban maradást nem szerette..sokkal inkább akart játszani a sok-sok játékkal. De az ágyába vittük, amit csak lehetett.
Kapott enni-inni.. és fél 4-kor elmehettünk.
2 hét múlva kötözés, kontroll.
Jól van, a kezét fel kell kötni, ezt nem szereti, de kemények vagyunk vele. Ui. a kötést nem érheti víz, és a varrataira is vigyáznunk kell.
4-kor keltünk, fél 5-háromnegyed 5 körül indultunk. Aránylag nyugodtan telt az éjszaka, Beni végig aludt, éjféltől nem ehetett-ihatott, ezt kissé nehezményezte.
A dublini kórházba én egy nővérrel elmentem egy felvételes szobába, Buddy pedig a regisztrációt intézte.
A felvételes nővér nagyon kedves volt, Benivel is próbált társalogni. A vizsgálat-felvétel után hozott kávét nekünk, Beninek egy kis innivalót, mert valszeg csak késő délelőtt lesz a műtét.., kérdezgetett, hogy kérünk-e még szendvicset, vagy kexet.. de már ezt a kiszolgálást is teljes elképedéssel éltük meg.. meg Beni mellett, aki éhes volt, nem fogunk enni.
8-kor megvizsgálta az orvos, tájékoztatott, elmondta, hogy egy ici-pici esély van arra, hogy az ujjhegye el fog feketedni (elhal) és az majd leesik.. és kicsit rövidebb lesz az ujja.
Nagyon drukkolunk, hogy ez ne következzen be.
Az emergency váróban ültünk eztán még 3 órát: volt babaház, ahol nagyon jó volt bebújni.. meg pedálos kisautó, meg kisebb-nagyobb játékok.
Aztán a váróból felkerültünk az ún. "Medical Day Unit"-ra, ahol az egynapos sebészet kisbetegei voltak. Kaptunk egy nővért (2 betegre volt beosztva), aki hozott hátulkötős egyen-pizsit, ő is tájékoztatott, és vártunk megint.
Negyed 12-re lett szabad műtő, egészen a műtőig bekísérhettem, én tartottam, míg a maszkot rátették, és míg be nem aludt.. akkor ki kellett jönnöm, és bár a műtét csak 20-30 perces, még egy órát a megfigyelőben tartották.
Amikor kihozták az ágyához, jókedvű volt, mosolygós, csak az ágyban maradást nem szerette..sokkal inkább akart játszani a sok-sok játékkal. De az ágyába vittük, amit csak lehetett.
Kapott enni-inni.. és fél 4-kor elmehettünk.
2 hét múlva kötözés, kontroll.
Jól van, a kezét fel kell kötni, ezt nem szereti, de kemények vagyunk vele. Ui. a kötést nem érheti víz, és a varrataira is vigyáznunk kell.
5 megjegyzés:
Kicsi tücsök!! (Milyen hosszú!!! :OO)
Nagyon barátságos bánásmódban volt részetek, még csak nem is hasonlít az itthoni állapotokhoz. Gondolom, így Benit sem viselte meg nagyon a kórházi tartózkodás és műtét.
Drukkolok, hogy ne haljon el az ujjbegye.
Bizony. Nagyon furcsa volt, nem ehhez "szoktunk".. és egyébként sok rosszat olvastunk az ír eü viszonyokról.
Beni a váróban végig zokniban volt, (csak felkaptam hajnalban, és elfelejtettem a cipőt), jött-ment... alig volt koszosabb a zokni.
A wc-kben volt papír, szenzoros kéztörlő-adagoló mindenütt, minden kórteremben, minden WC-ben.
Köszi a drukkot! :*
Nekem is egyből feltűnt, hogy milyen hosszú - és milyen türelmes! :)
Gyógycupp és drukkok mennek!
További gyógyulás kicsi fiúnak, kívánom hogy ne legyen gond az ujjbegyével. A kórházi körülmények meg hát nem semmik, jó volna ha egyszer a közelébe kerülhetne a magyar egészségügy is.
Megjegyzés küldése