3 év után újra

 Végre sikerült összehozni a barátainkkal, hogy kijöjjenek egy hétre hozzánk.

Anyuka, apuka, 12 és fél éves fiú. 

3 éve, Zamárdiban futottunk össze, pont ők is ott nyaraltak, meg mi is, és akkor beszéltük meg, hogy majd kijönnek hozzánk. 2020 májusára meg is vették a repjegyet, aztán tudjuk mi lett belőle.

Minden is összejött most is, a gyerek beteg lett az indulás előtti héten, Zolinak a sérve kijött, Ildinek veseköve lett, azzal küzdött heteken át, itt meg szibériai hidegek voltak, meg heteken át tartó esőzés.. de minden rendbe jött, érkezésük előtti naptól egy szem eső sem esett több, mint egy héten át, sőt annyira jó időnk volt, hogy a múlt hétvégén melegebb volt itt, mint Barcelonában.

Szerintem ez a szuper idő fricska volt a sok kárörvendőnek, akik lesajnálták qrva irigyek voltak rájuk őket, hogy a mindig esős Írországba minek mennek nyaralni.

Oltári jól éreztük magunkat, nagyszerű volt minden is. 

2200 km-et autóztunk össze-vissza. Jártunk Kilkennyben, végigmentünk a Dingle félszigeten, lementünk a Hook-head világítótoronyhoz, elmentünk a Cliffs of Moher-hez ( a Burren-en át, megállva a Blackhead világítótoronynál), elmentünk a Wicklowba, és persze megmutattuk, hogy hol is lakunk, a kötelező kocsmázást pedig Martin (Eoin apukája) kocsmájában ejtettük meg.

Nagyon intenzív volt, mindent is látni akartak és nagyon lelkesek voltak, és nagyon jó volt minden.

Benit is kivettem arra a pár napra a suliból, úgyhogy Levinek is volt társasága.

A hétvégi programoknál jött Marci is, illetve a Dingle túra előtti napon hazajött Tomi és 2 autóval mentünk az Inchig, ott pár órát elvoltunk, és mi onnan tovább mentünk a félsziget végébe, Tomi meg hazament. 

Egy laza, 40 darabos fotó válogatást teszek ide, (a több százból 😅) emlékbe, persze a blogger jól összekeverte őket.

 

Már tervezzük, hogy jövő nyáron is kijönnének, esetleg pár nappal tovább.

Jancsi 21, Tomi 27

 A múlt hétvégén hazajöttek a gyerekek, és bepótoltuk a márciusi szülinapokat.

Mi Tominak végül két szett kubai szivart vettünk, nagyon örült neki.

Kari már St Patrick napon hazajött, így együtt elmentünk este egy pint guinnessre, a közeli pubba. Az kívül esik a fő kocsmáktól, ahol konkrétan este 8-kor bezárták az ajtókat, hogy full house, nem tudnak több embert beengedni.. hiába na, két év szentpatrikozás maradt ki, be kellett hozni a lemaradást a népnek.

Szóval a sarki kocsmában 4 helyi öreg manus iszogatott, úgyhogy kicsit felpezsdítettük a forgalmat. (Eoin nem jött haza most Karival, mert jegyet nyert a hétvégi rögbi meccsre.)

Tomi és Catherine péntek délelőtt haza jöttek, vasárnap délelőtti maradtak.

Megünnepeltük Jancsit és Tomit, nagyon durva, hogy ilyen “öreg” gyerekeink vannak.

Mindenségek

Annyi minden történt ezalatt a 10 nap alatt, és emiatt olyan időhiányos/hullafáradt voltam, hogy nem volt időm már a blogra. 

A gyerekek megjárták Tolnát és Baranyát Németországot és Bulgáriát, a múlt hétvégén konkrétan csak Beni volt az egyetlen gyerekünk, aki Írországban volt. Ritka alkalom, pláne ha az elmúlt 2 évet nézzük. 

Jancsi a szülihetét utazással töltötte, 7.-én elutazott a barátaival Frankfurtba, onnan Stuttgartba mentek, pénteken hazajött, majd szombaton hajnalban elutazott Karival és Marcival Szófiába. Hétfőn hazajött,  kedden este meg L-be utazott Kacivel, tőle is utazós élményt kapott, hotellel, vacsi meghívással. 

Szombaton mi vittük fel a két fiút a reptérre, mert az eddigi 2 busztársaság helyett csak egy üzemeltet reptéri gyorsjáratot, és hogy elérjék a reggeli gépüket hajnali kettőkor kellett volna kelniük illetve valamelyikünknek is, hiszen innen 15 km a buszmegálló. Úgyhogy kitaláltuk, hogy akkor elvisszük inkább őket, és hazafelé ikeázunk egyet. Persze volt vagy 2 óránk, hogy kinyisson az ikea, de addig megreggeliztünk, meg vettünk kaját a hétvégére.

Marci nagyon cuki volt, izgatott volt, hiszen 2018 óta nem repült, alig várta. Mondjuk most kapott a repülés élményből, több, mint 4 órás a repülőút Szófiába.

Az Alpokról fantasztikus képeket tudott fotózni.

Nagyon hidegre készültek, esténkén mínusz 10 fokok is voltak. De mivel ez olyan felnőtt buli volt, melegítették magukat mindenféle itallal.

Nagyon jól érezték magukat, voltak igazi bolgár étteremben, elmentek ortodox templomba, a mecsetbe és a zsinagógába. Ha már ilyen píszí világban élünk.

Tomi pedig 2 év után végre meg tudta látogatni a barátaival a Kölnbe elköltözött közös barátjukat, ez is olyan kan-túra volt, szerintem. Onnan fotókat sem láttunk, majd most a hétvégén, amikor dupla-szülinapozunk, talán mutat párat.

A nagy hírét is megünnepelte a barátaival, felmondott, és 8 hét múlva kezd egy új helyen. 

Nagyon örülünk neki, mert dupla fizetést kért és kapott, mert megadták neki azt, hogy nem kell Dublinba költöznie (dublini székhelyű a bank) heti egy napot kell csak az irodában lennie, a maradék 4-ben otthonról dolgozik majd. 

Kari is élvezi az új munkáját, most ugyan 4 napos hétvégénk van, de a cég nemzetközi, így kell valakinek St Patrick napon is dolgoznia, bevállalta. Úgyhogy ma este jön csak haza  hosszú hétvégére, Tomiék meg csak holnap, úgyhogy telt ház lesz megint.

A legjobbak meg, hogy Beni megszabadult a csizmájától, full meggyógyult, nincs további teendő, nem kell fizió sem.. így múlt pénteken már vittük cserkész gyűlésre, nem kell iskolába hordani kocsival, mehet a barátaival és hogy Larsieka is megszabadult a varrataitól hétfőn, meg a tölcsértől is, nagyon cukin boldog azóta is. A sebe szépen meggyógyult, a varratszedésnél reszketett kicsit, de Alan szerint nagyon rendesen viselkedett.. mit tesz, ha állatbarát az állatorvos és nem egy olyan, mint az itteni némber.

Mi dögre takarítottuk már magunkat, Alan festett, mázolt, szelektált a héten/a múlt hétvégén, én szőnyeget tisztítottam, fürdőt sikáltam.. szóval teljes erőbedobással várjuk a vendégeinket. Még a kanapék huzatait akarjuk kimosni, szép időket mondanak erre a hétvégére, simán megszáradnak odakint. Meg ablakokat akarunk pucolni. Így a tavaszi nagytakarítást is letudjuk kapásból.

Ezen a dupla szülinapos hétvégén sem fogunk nagyon pihenni: sütünk, főzünk. Jancsi puncstortát kért, ez az apja specialitása, Tomi még vacillál.. 

Hosszú volt ez a hét

Szerdán Larsie túlesett a műtéten, az első éjszaka volt halál mindannyiunknak, de azóta majdnem visszaálltunk a normálisba.

Persze folyamatosan Larsszal van valaki, a tölcsére miatt el kellett tologatni bútorokat, hogy ne akadjon fent, a kanapéján a párnákat lejjebb tettük, hogy ne kelljen nagyot másznia, a lépcső elé akadályt tettünk, hogy ne akarjon felmenni suttyomban. 

A kertben is folyamatos felügyelettel van, pisil, kakil és harmadnap már hozta a labdáját, amit persze nem dobálunk még neki. 

Sajnos a műtét előtti vérvételnél, kiderült, hogy nem teljesen jók az értékei, így meg kellett ultrahangozni a prosztatáját, amiben cisztákat találtak. A kiherélést követően a prosztata szépen össze fog sorvadni,  jó eséllyel a ciszták is visszahúzódnak/eltűnnek. Úgyhogy kontroll ultrahang egy hónap múlva, a varratait 14.-én szedik ki. 

Közben készülünk a barátaink látogatására, akik 2020-ban jöttek volna, most pótoljuk be.

Ez persze jó ürügy arra, hogy kifessünk, nagy-tavaszi-mindenféle takarítást csináljunk. A lenti rész festését Alan a múlt héten megcsinálta, ezen a héten Larsra fókuszáltunk, így csak apró javítgatásokat csinált Alan, a jövő héten Jancsi elmegy Németországba, így az ő szobája/fürdője lesz a soros, hiszen az a vendégszobánk, ott lesznek elszállásolva a barátaink. 

A héten még a kertet is el tudta Alan kezdeni rendbe tenni a tél után, egész szépen kitavaszodott, Larsie persze segített neki füvet nyírni, ja nem, de láb alatt volt folyton. 

Ma reggel a ragyogó napsütésben lemostuk a teraszt, a kerti székeket, az asztalt, Alan kigazolta a terasz melletti kis járdát, Marci lesúrolta a ház melletti betont.. 

A háború mindannyiunkat elkeserít, hogy ez, itt Európában, a 21. században megtörténhetett.. sokat beszélgetünk a gyerekekkel, hogy a mi kis szaros életünkre ez milyen hatással van, illetve megosztom velük hogy mindeközben az orbáni kommunikáció milyen.. és hogy mekkora ereje van a médiának.. mert elképedve hallgattam a kis Tomi-korú orosz származású kolleganőmet, aki 8 éves kora óta itt él, azért ír állampolgár az egész família, mert menekültként (!) jöhettek ide, ír vőlegénye van, de a mama is meg a bábuska is csak az orosz tévét nézik, teljes mellszélességgel kiállt Putyin mellett, hogy ő csak megmenti a szerencsétleneket ott Ukrajnában..wtf.