Egy újabb szentpatrick-nap

Annyi ideje élünk már itt, hogy kezdenek kialakulni a személyes kis tradícióink. Így van ez a szentpatriknapozással is. Menetrendszerűen Verbéna dolgzik, a nagyok élik a privát kis életüket, én meg a három kissrácot leszállítom a gyülekezőhelyen, majd ácsorgok egy órán keresztül az általában esős hideg széllel bélelt utcán, várva, hogy elinduljon a menet :) Majd megindul mindenki, és amikor a srácok is elvonulnak, spurizok le a DIY-hoz, ahol a menet végződik, hogy begyűjtsem a lelkes gyerekeket.

Nagy készülődés előzi meg az egész kis ünnepséget, a gyerekek nagyon be tudnak izgulni tőle. Idén extra volt, hogy a Garda College az 50. szülinapját ünnepelte, így ennek örömére a fiúsikola egy része rendőr egyenruhát kapott, hogy abban vonuljanak fel. Sőt, ideiglenes kiképzést is kaptak, és különböző parancsszavakra mozogtak, forogtak, és tisztelegtek. 

Helyesek voltak, ahogy íjként megfeszült testtel, vérkomoly ábrázattal lesték a felöügyelő(nő) pattogó parancsait. A huszáros fiúcsapatnak ingyen fagyi-voucher is járt, a helyi Fitzpatrick boltjában, amit maradéktalanul ki is használt az összes kölyök. Érdekes, ebben nem zavarta őket e kettőfokos hőmérséklet, és szitáló eső :):)

Városunk elöljárója idén is felszólalt. Elég erőtlen hangon és gyönge hangosítással beszélt, de annyit lehetett érteni belőle, hogy a jövőben a városi önkormányzat nem tud majd a parádé finanszírozásából részt vállalni, mivel takarékossági megfontolásból átszervezték a megyei önkormányzati rendszert, és mostantól megszűnnek a kisvárosok önálló egységei, és összesen 5 nagyobb város fogja a közigazgatási feladatokat ellátni. Be is zár az iroda nálunk, és minden dologgal el kell menni intézkedni a legközelebbi nagyobb településen működő központba.

Összességében véve nagyon jól telt az idei parádé, a srácok jól érzték magukat, nagyon komolyan vették ezt a rendőrösdit. Beszéljenek tovább helyettem a képek:

Jancsi 13 lett..

... Tomi pedig 19 az elmúlt hétvégén. 

Komolyan durván öregszenek ezek a gyerekek.. 

Jancsi hatalmasat nyúlt az elmúlt időkben. Meg is mértük, november óta 6 centit nőtt..jelenleg 160 centi.

Elkezdtett gitározni tanulni az apjától, cuki nagyon, és hála a zongora tudásának, viszonylag könnyen haladnak az alapokkal. Amúgy a minap épp hallottam, amint Karival épp új darabot vesznek, tök ügyes.

Szeret olvasni, mindkét nyelven, angolul Eoin Colfer Artemis Fowl szériája a jelenlegi kedvence, magyarul az Alex Rider sorozat után, most az Alagutak-sorozatra kapott rá. Kedvence a storytelling :) és sztem nagyon jó kis verseket ír, amikor az a házi feladat.

Isteni humora van, tök jól rajzol, nagyon szeretnivaló kiskölyök.

Tomi nem nőtt :) komolyabb sem lett sokkal tavaly óta :D

Vicky is itt volt egész hétvégén, úgyhogy kapott ő is a nőnapozásból (itt sincs szokásban), és azt hiszem Tomi gesztenyetortája is ízlett neki :D

A poén, hogy Tomi pontosan ugyanolyan cipőt kapott Vicky-től, mint amilyet Jancsi kapott tőlünk. :D

Ők a szülinapozás után elmentek moziba, mi pedig Activity-ztünk, és természetesen mindenkét csapat nyert :)

Hannus skype-on volt jelen, a hétvégén volt a Beauty Show, és már pénteken kanárisárgára lett festve a hajtöve. Amúgy nem lett rossz a végeredmény, jól áll Hannusnak. (de hát mi nem..? )

életjel :)

Nem egyszerű mostanság a laptopomhoz ülni. Egyszerűen elrohannak a napok, ha épp én sem és Alan sem dolgozik, akkor a gyerekek körül forgunk, szóval a blog (szegény 7. gyermek vagy mi), kicsit háttérbe szorult. És pluszba kicsit megint megbetegedett a család. De remélhetőleg ez volt az idei téli uccsó kórság.

Merthogy tavasz van. Határozottan. A krókuszaim kinyíltak, a nárciszok pedig napokon belül.. a madaraktól nem lehet aludni, annyit énekelnek, és furcsa módon még este 6-kor is világos van. :D

A srácok is egyre többet vannak odakint, a bicajokat is elkezdtük leporolni.. szóval tényleg van remény. Kicsit elég volt már a hideg, sötét, esős, qrva szeles időkből.

Hannusnak és Tominak már csak pár hetet kell bejárniuk az egyetemre, aztán egy hónap tanulmányi szünet és májusban vizsgák..nem mondom, hogy nem izgulunk a gyerekekért, mert de.

De a szavamat vették, hogy nem cseszegetem őket érdeklődök túl intenzíven, elvégre felnőttek és tudják, hogy mi a dolguk. :))))) Na. 

Jó előjelnek tekintem, hogy Tomi német lektora már ajánlott német egyetemet a gyereknek a 3. évre.. :)

Ma lejártuk szügyig a lábunkat, hogy Jancsinak találjunk piros, low-top converse cipőt.. hát nincs. Van 40-estől, de neki 38-as a lába. Vettünk neki egy navy-t, nagyon remélem, h nem lesz csalódott..de akkor már inkább másszínű, mint két számmal nagyobb LOL

Ahogy jöttünk-mentünk a shopping center-ben, szembejött egy faszi -nem nézett ki papnak-, hogy akarunk-e hamut a homlokunkra.. :))))))))))) 

Ahogy ideültem, realizáltam, hogy ma 5 és fél éve indultunk elfele..idefele.. az első fél évben úgy gondoltam, hogy max egy év..talán kettő..na nem azért, mert hiányzott az otthoni szar és a nehéz életünk, hanem az olyan biztos (biztosan szar) volt, ez meg ugye ismeretlen és fura volt. És kicsit ijesztő is.

Aztán 2szer hazamentünk, de mindig alig vártuk, hogy újra itt legyünk... és itt pedig belerázódtunk szépen az ír mindennapokba. És azt hiszem büszke lehetek itt most magunkra :D Merthogy nagyon nincs más, aki az lenne ránk. :) Tök jó kis életet csináltunk itt magunknak, amiben persze vannak gondok-bajok, de annyival másabb, mint amit otthon éltünk. 

Szóval 5 és fél év... durva.

Marci 11

Hát eljött az idő, amikor Marci fiunk is elhagyta a tízen inneniek körét :) Őrület, hogy repül az idő. Tudom, ahogy öregszünk, úgy egyre jobban így van ez...pontosabban az idő mindig ugyanúgy megy, de minél öregebbek vagyunk, annál jobban érezzük....

Marcika. Akit leginkább úgy tudnék leírni, hogy egyszerűen egy imádnivaló kiskölyök. Mindig lojális, mindig vidám, mindig segítőkész, és mindig öröm ránézni. Imádjuk, csak úgy, mint az összes többi gyerekünket...nyilván mindenkit másért. Marcit én azért szeretem nagyon, mert nem tud velem olyan rossz történni, amit ne felednék el, ha odajön hozzám, és átölel, vagy megpuszil.

2008-ban, mikor eljöttünk otthonról, 5 éves volt. Tehát már ő is többet élt idekint, mint odahaza. Ez meghatározó mindenképpen, és mi igyekszünk a pozitív oldalát nézni, illetve a negatív oldalát eltüntetni. Már amennyire lehet...teljes mértékben nem pótolhatjuk az ismereteket, hiszen melyik szülő terhelné le pluszban a gyerekét ezzel...? De rendszeresen beszélünk, tanulunk a magyar történelem  és irodalom alakjairól. Hogy legyenek alapok, amire később lehet építkezni.

Marci nagyon tudatos kissrác, szívja magába az ismeretanyagot. Rengeteg ismeretterjesztő csatornát néznek, és elképesztő mennyiségű adatot tudnak olyan állatokról például, amikről esetleg én, mi még nem is hallottunk. :)  Mellette zseniálisan teljesít matekból, imádja a logikai feladványokat, és nagyon szeret alkotni. Talán ezért is lett nagy kedvenc a lego, amiből folyamatosan és leleményesen gyártanak a tesóival mindenféle építményt. A legszebb, hogy általában történet is van hozzá, tehát nemcsak a fizikai, hanem az elméleti fantázia is szárnyakra kél.

Szerencsések vagyunk, hogy ilyen gyerekeink vannak, mint amilyen pl. Marcika is. :) Boldog születésnapot! :)

ezek voltak....

Az elmúlt időkben sikeresen túléltünk egy rohadt vírust, ami Jancsit eléggé leterítette a lábáról. 

Marcival kezdődött: lázas volt, meg köhögött. Majd Beni jött: láz, hányás (ezt pont Alan kapta, én dolgoztam, így mire hazaértem, kanapéhuzat lehúzva-kimosva, szőnyeg kitisztítva...), de mindketten két-három nap alatt túlestek rajta, majd jött Jancsi, aki közel negyven fokos lázat produkált, majd' egy héten át..Neki már az orvos végül AB-t is felírt, mert beszélni sem tudott.

Mi is elkaptunk vmit belőle, de csak extra szarul voltunk, szerencsére láz nélkül.

De legalább nem a mid-term-ben lettek betegek, ahogy szokták..

Az élet persze nem állt meg:

Hannus volt akkor Londonban, hajat festetni.. LOL a versenyre most szőkés-ezüstös hajú lett, azt hiszem, hogy mind az All-Ireland, mind a Wella International London márciusban lesz valamikor, szóval addig hetente igazítják, gondozzák, majd a versenyre kéket vagy zöldet kevernek még bele..

Karinak nem sikerült a vizsga, 3 pont hibádzott..nem volt nagyon elkeseredve, mondtuk, hogy amúgy is csak jövőre vezethetne, addig még bőven van ideje levizsgázni.

Tomi tanul, bulizik, barátnőzik..szerencsére Vicky szeret itt lenni, így szinte mindig nálunk vannak.

Mi meg próbálunk csodát tenni, és valahogy összehozni egy nyaralást idén.. de eléggé reménytelennek látszik egy 500 eurós villanyszámla fényében. :s

A nagy jóság viszont az, hogy ma mindenki itthon van, Hannus is hazajön, épp most ment ki Tomi érte az állomásra. Mindenkinek szünete van, a kisebbeknek ugyan vasárnap ér véget, a nagyobbaknak most kezdődik és én is egy hétig itthon vagyok.

Marcit ünnepeljük, aki ma lett 11 éves. :D 

Buli holnap, de majdnem egész nap, ui. a nagyoktól egy mozizást kap. Tomi és Hanna elviszik (plusz Benit, Jancsit és Karit is) a Lego Movie-ra, addig mi itthon díszítünk, és ha itthon lesznek tortázunk, ajándékozunk.

Bolond idők

... hát persze, hogy az időjárásról írok :D

Karácsony óta (!!!) esik az eső, egy-egy nap kihagyás volt eddig.. mellé még 120-130 km/h-s szelek.. a tengerparti városokban sok utca a víz alatt, a folyók kiáradtak, a belvíz hatalmas.. 

Ma megváltozott egy kicsit.. nem, nem lett 15 fok és ragyogó napsütés, hanem havazik.. Hatalmas pelyhekben, egész nap.. a gyerekekkel nem bírok, pedig tökre megbetegedtek, de "anyaaaaaaaa, esik a hóóóóó...és már nem leszünk betegebbek.."

Lehet, hogy nemcsak az idő bolond, hanem mi is, de hagytuk őket most délután "hógolyózni" és "szánkózni" -> szánkót tologatni a hófoltos betonon...