Annyi ideje élünk már itt, hogy kezdenek kialakulni a személyes kis tradícióink. Így van ez a szentpatriknapozással is. Menetrendszerűen Verbéna dolgzik, a nagyok élik a privát kis életüket, én meg a három kissrácot leszállítom a gyülekezőhelyen, majd ácsorgok egy órán keresztül az általában esős hideg széllel bélelt utcán, várva, hogy elinduljon a menet :) Majd megindul mindenki, és amikor a srácok is elvonulnak, spurizok le a DIY-hoz, ahol a menet végződik, hogy begyűjtsem a lelkes gyerekeket.
Nagy készülődés előzi meg az egész kis ünnepséget, a gyerekek nagyon be tudnak izgulni tőle. Idén extra volt, hogy a Garda College az 50. szülinapját ünnepelte, így ennek örömére a fiúsikola egy része rendőr egyenruhát kapott, hogy abban vonuljanak fel. Sőt, ideiglenes kiképzést is kaptak, és különböző parancsszavakra mozogtak, forogtak, és tisztelegtek.
Helyesek voltak, ahogy íjként megfeszült testtel, vérkomoly ábrázattal lesték a felöügyelő(nő) pattogó parancsait. A huszáros fiúcsapatnak ingyen fagyi-voucher is járt, a helyi Fitzpatrick boltjában, amit maradéktalanul ki is használt az összes kölyök. Érdekes, ebben nem zavarta őket e kettőfokos hőmérséklet, és szitáló eső :):)
Városunk elöljárója idén is felszólalt. Elég erőtlen hangon és gyönge hangosítással beszélt, de annyit lehetett érteni belőle, hogy a jövőben a városi önkormányzat nem tud majd a parádé finanszírozásából részt vállalni, mivel takarékossági megfontolásból átszervezték a megyei önkormányzati rendszert, és mostantól megszűnnek a kisvárosok önálló egységei, és összesen 5 nagyobb város fogja a közigazgatási feladatokat ellátni. Be is zár az iroda nálunk, és minden dologgal el kell menni intézkedni a legközelebbi nagyobb településen működő központba.
Összességében véve nagyon jól telt az idei parádé, a srácok jól érzték magukat, nagyon komolyan vették ezt a rendőrösdit. Beszéljenek tovább helyettem a képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése