2009. március 21., szombat

Beni-nap

Beninek mondjuk reggel, hogy boldog névnapot..
erre ő: Köszi anyu-apu!

kicsit később..
Beni: ... és mikor lesz torta és ének..? *


(*Nálunk névnapozáskor nincs torta, csak kis csoki, pici autó-csat a lányoknak.. ilyesmik.. de mostanság annyi szülinap volt, hogy a boldog ezmegaz után jön a torta és az ének..)

2009. március 17., kedd

Szent Patrik-nap

"Imával, zenével ünneplik Szt. Patrik – Írország védőszentjének – napját, aki 30 év apostoli munkája során keresztény hitre térítette az íreket.

A Zöld Sziget minden jelképe Szt. Patrik legendás alakjához kötődik. Hozzá, aki 300 templomot alapított és 120 ezer embert keresztelt meg. Nagyon kevés szent olvad egybe ilyen szorosan egy nép életével, mint Írország védőszentje, aki – a sors iróniája – nem is volt ír. Nemes származású volt, feltehetőleg Wales-ben született. Kalózok foglyául esett, akik eladták egy ír pásztornak, majd tőle szerencsésen elmenekülve az európai kontinensre ment tanulni. Írországba visszatérve, Szent Patrik 431-ben kezdte meg hittérítő tevékenységét, munkájának köszönhető a katolikus vallás- teljesen meghódítva a szigetet- mintegy 800 évig virágzott Rómától függetlenül. 432-ben püspök lett. Szt. Patrik mélyen behatolt az ír nép lelkületébe, sikeresen ötvözte egymással az ír és az európai keresztény kultúrát.

Átvette az ír kultúrában már létező jelképeket, ünnepeket. Megtöltötte ezeket a jelképeket keresztény jelentéssel. Pl. a háromszirmú lóherét használta fel a szentháromság titkának magyarázatára. A legfontosabb vívmánya viszont az volt, hogy összekötötte az Írországban már létező kultúrát az evangélium gazdagságával."


Mindenki mulat, ünnepel, patakokban folyik a Guinness, zöldbe öltözik az egész ország. Ma munkaszüneti nap van, "természetesen" én dolgozok ma is.. Így a mai felvonulás-hacacáré kimarad az életünkből.

Szt. Patrik egyik áldása, mely tetszik nekem:

„Legyen az út oldaladon, a szél mindig körülötted, a nap, mely melegen ragyog arcodon és az eső, mely édesen hull a környező mezőkre, és míg újra találkozunk, Isten óvjon tenyerén.”



2009. március 16., hétfő

fő az önbizalom

Meg volt beszélve, hogy ha Hannus befejezte a sohavégetnemérő levelét a barátnőjének, akkor Marci odaülhet a géphez, hogy "svéd-játékozzon"...

-Hannnnnaaaa, mikor leszel kééész?
-Mindjárt... -és pötyögött tovább...
-Na, -szólalt meg Marci kissé lekicsinylő hangon- csusszanj arrébb, diktálj, majd én írom.

:DDDDDDDDD

2009. március 13., péntek

Glendalough

Kirándulás és autó-teszt, egybekötve.

Merre menjünk? Tengerpartra? Az én jajdeelszeretnékmenni-szigetemre? Dublinba?
A tengerpartra most ne, mert hideg van, a sziget messze van, Dublinba meg nincs kedvünk.
GoogleEarth... mondom, valamikor láttam egy szép helyet a Wicklow-hegységben.. találtunk egy nekünk tetszőt.. Glendalough.

A falucska neve azt jelenti, hogy a "Két tó völgye" (Glen of the two lake).
A hegyek között bújik meg, és nemcsak a természeti látványossága miatt népszerű, hanem a középkori kolostoregyüttes miatt is.
A táj leírhatatlan, misztikus... 2 csodálatos tó, erdők, hegyek, vízesések, patakok, csobogók.. valahogy azt várja az ember, hogy az egyik fa mögül egy kobold bújik elő. :D
A kolostoregyüttest Szent Kevin alapította a 6. században.
Szent Kevin gondolkodó- elmélkedő helyet keresett, így találta meg a völgyet. Egy nehezen megközelíthető barlangban húzta meg magát az Upper-Lake felett, majd miután a környékbeliek rendszeresen felkeresték, eleinte gyógyításért, majd a tanítványául akartak szegődni: feladta a remeteéletet, és megalapította Írország egyik leghíresebb kolostorát.
A X. századig fontos oktatóközpontnak számított, aminek a viking támadások, majd az angolok rombolásai vetettek véget.

Az Alsó-tó mellett található a kolostor együttes: egy 33 méter magas körtorony, a katedrális romjai, a St. Mary's Church és a St. Kevin's Church.
A most is használatos temetőben van, de egészen régről, ezeréves (!!) síremlékeket is lehet látni, és csodaszép High-Cross (Nagykeresztek)-okat is a 18-19. századból.

A Felső-tótól 8 vagy 9 turistaút indul, különböző nehézségűek. Mi az egyik legkönyebbet vállaltuk most/mégcsak be: a Poulanass-vízeséshez vezető utat.
A Felső-tavat meglátva a gyerekeink azt mondták, hogy ilyen lehet Kanadában (ilyesmi?).
Csodálatos park veszi körbe, zöld fű, padok-asztalok: lehet enni-inni, feltöltődni.. ha jó idő lesz akkor a labdákat is használni tudjuk..
És addig is hihetetlen jókat játszottak a Strange-tree-nél. :D

Hazafelé megnéztünk egy kilátót, ahonnan jégkori tavat lehet látni, és az ún. St. Kevin útját, amit 1300-1400 évvel ezelőtt is használtak.. az idő nem volt igazén kegyes, de kellőképp felcsigázott minket a sok-sok infó.. így nagyon biztos, hogy sűrű fogjuk a környéket látogatni.

(ide 50 képet válogattam... uppsz.. a 250-ből.. és a fotók nem is adják vissza azt, amit ott láttunk, éreztünk)


szülinapos képek

Jancsié:



Tomié:




A torták pedig így néztek ki:



(itt megjegyzendő tény, hogy a foci-labda torta Buddy saját keze munkája :D )

2009. március 8., vasárnap

14 éves

.. lett a Legnagyobb fiunk.

Igen, tavaly én is, és Buddy is írtunk róla.
Így ahhoz most csak annyit tudok hozzátenni, hogy az egy év alatt nagyon sokat fejlődött a gitár tudása, vagány és bevállalós: nem ijed meg a kihívásoktól, a kezdetek óta ő az, akit a odalöknek a lányok, hogy "beszélj"- (bár most már Hanna és Kari is mernek megszólalni angolul), öröm nézni, ahogy lakli kamasz fiúként foglalkozik a kisebb testvéreivel (pl. ő tanítja a Jancsit amerikai focizni.. nem, fogalmam sincs, hogy honnan tudja a szabályokat..), és öröm az is, ahogy igényli, hogy szeretve legyen általunk.. hogy áll és látszik, hogy most azt szeretné, hogy megöleljük, és mókás, hogy velem egyforma magas és dörmögő hangú és borostás..
És persze vannak konfliktusai(n)k.. időnként vissza kell rángatni az egóját, hogy ha "olyanja" van, akkor kekec a lányokkal, és komoly munkánk van most abban, hogy megértessük vele azt, hogy nem fájdalmas, ha az ember bocsánatot kér, neadj'Isten bevállalja, hogy hülyeséget csinált.

Egy szó, mint száz: jó srác, büszkék vagyunk rá.

Boldog szülinapot Tomi!


2009. március 7., szombat

Teccik, nem teccik

Több mint fél éve élünk Írországban. Hihetetlen, de igaz. Ezzel kapcsolatosan vannak már kialakult dolgaink. Megvannak a helyeink, ahova járunk vásárolni, már tudjuk, mit hol érdemes venni, hol mi a finomabb….

Teccenek ezek a dolgok:

- sokkal jobban lehet élnünk itt, mint otthon
- Az emberek vidámak és kedvesek. Alapvetően úgy gondolom, ez az általános jólétből eredhet. Adva van egy kényes szitu….mittudomén a hisztis gyerek a földre veti magát. Otthon tudom, hogy rosszalló tekintetek, és mormogások tapasztalhatók ilyenkor a kedves rosszindulatú többi embertől. Itt? Mosoly, mosoly, mosoly. Megértő, együtt érző mosoly. A bankban, ha nagy a sor, kijön a vezérigazgató, és egyesével kérdezgeti a sorban álló embereket, ki mit szeretne. Ahol tud, segít. A pénztáros a kasszában megköszöni a pénzt…meg ilyenek.
- Van közlekedési kultúra. Észbontóan keskeny, rossz minőségű utak, beláthatatlan kanyarok, egy sávra szűkített, kanyarodó (!) hidak, felüljárók….párosulva a kimondottan fiatal autóparkkal, és azzal, hogy gyakorlatilag akárki vezethet, aki levizsgázott a KRESZ-ből….ez mind ennek az ellenkezőjére utalna, de nem. Udvarias, előzékeny sofőrök, türelmes járókelők. Nincs anyázás, dudálás, ordítozás. Béke van. Ha csak közelítesz a zebra felé, az összes autós magától értetődően vágja be a satuféket.
- Soha nem bámulnak meg, vagy néznek ferdén a sok gyerekünk miatt. Otthon volt, hogy vadidegenek lehülyéztek, meg odajöttek részvétet nyilvánítani, hogy hát, akkor jó mélyen a zsebbe kell nyúlni….
- Biztonság van. Hetekig kinnt maradhat egy gyerekbicikli az utcán, vagy egy labda. Nem viszi el senki. Van hogy egy hétvégén alig lehet közlekedni a sok kint hagyott gyerekjátéktól éjszaka. Kocsit sem kell zárni, nem nyúl hozzá senki…
- Antiglobalizáció: Régi szlogen volt otthon, hogy „cipőt a cipőboltból”. Na itt ez százszázalékosan működik. A tesco-ban nincs se cipő, se motorolaj, se bútor. És ha friss tejet veszel, akár a tesco-ban is, az ír tej. Nem szlovák, nem lengyel, nem kínai. Ír.

Nem teccenek ezek a dolgok:

- Nincsenek házszámok. Agyrém, hogy a Bank of Ireland honlapján, ha az ember kíváncsi, hogy Nenagh-ban hol van a bankfiók, ez az információ áll rendelkezésre: nenagh, Tipperary A portlaoise-i kórház pontos címe: Portlaoise, Dublin road. Képtelenség megtalálni valamit simán GPS-sel. A környéken kell kérdezősködni.
- Drága az autózás. A kocsink havi súlyadója 50ezer forint körül van, és közel ennyi a kötelező biztosítás is.
- Nincs szakképzés. Ami azt jelenti, hogy itt a secondary school egy szinten van a magyar általános iskolával: össznépi olvasztótégely. Nincs a területi szűrésen kívül semmilyen más szűrés…ergo mindenki ömlesztve odajár. A későbbi főorvos úr is, meg a későbbi alkesz hajlékony is…

Ezek persze a fél év utáni, és alapvetően vidéki tapasztalatok…ki tudja, lehet, hoyg fél év múlva egész más benyomásaink lesznek :-)

8 év

A tavalyi bejegyzést kibővítve:

Nyitott, érdeklődő, jó humor stimm... nagyon jó memóriája van, szereti a matematikát, szeret focizni és az amerikai foci is nagyon érdekli, elkezdett zongorázni tanulni (Hannus tannénitől :P ), belenőtt a "Robinson-korszakba": csatangol a mezőn és bogarászik.
Ja, és valamiért a csíkos ruhákat kedveli, zokni-póló-alsógatya .. :DD


Isten éltessen KisNagyfiunk!



2009. március 6., péntek

most csak képek

Tesómékkal:
Birr-ben:


Mohernél:


2009. február 26., csütörtök

ritkásan..

.. leszünk.
Tegnap az esti Aerlingussal megérkezett a nővérem, a két kisördöggel... izé, akarom mondani, a két unokaöcsémmel. :D
10 napig lesznek itt, terveink között szerepel sok-sok kirándulás, jövés-menés..

A mai reggelink: Buddy és én párizsis kenyeret ettünk TV-paprikával (ahhh.... mennyei illat, fél éve nem ettünk.. jajjj), nővérem soda bread-et mogyoróvajjal..
A gyerekek pirospöttyösöztek, meg trappistás kenyeret ettek.