Ezt a napot mi nem szoktuk extrán megünnepelni.. ugyanis nálunk minden nap arról szól, hogy szeretjük egymást, így mindannyian.
Engem mind a mai napig átölel Tomi, sőt az apját is, esténként jó éjt puszit adnak, rendszeresen kimondjuk, tudatosítjuk bennük azt, hogy szeretjük őket.
Ezt mi azért tartjuk fontosnak, mert pl. mindketten úgy nőttünk fel, hogy semmi emlékünk nincs arról, hogy azt mondja bmelyik szülőnk is, hogy szeretlek. És alapvetően erre és persze az ebből következő sok tettre vezetjük vissza mindkettőnk önértékelési problémáit.
Na szóval, nem szoktuk.. de Buddy rendszeresen hozott virágot, mert hogy szerinte nincs olyan nő, aki ne örülne egy csokor virágnak. És tényleg. :) Kártyácskácskát azonban már tényleg nem kapok-adunk egymásnak. :D
Igen ám, de a suliban egy hétig készülnek a gyerekek, hogy kártyákat gyártsanak a szüleiknek, meg a testvéreiknek.. és Beni nagyon lelkes volt.. hát persze, hogy vettünk egy nagy doboz bonbont nekik. És Tomi vett nekik kártyát.. Kari meg sk készítetett nekik. Akkor már persze, hogy az ember szerelme sem maradhat ki a jóból.. Buddy vágyott már egy órára, vettem neki.. én meg kaptam egy armani parfümöt, hozzá egy táskát.
Hát így lett.
Elvileg nem ünnepeltük meg, csak reggel becsokiztak a gyerekek, meg odaadták egymásnak/nekünk a személyre szóló valentinnapi kártyákat, én illatoztam, Buddytól meg megtudtuk, hogy mennyi is a pontos idő. :D
Az abszolút kedvenc kártya, szó szerint idézve. Benitől Tominak:
"Boldog Valentinnapot to Tomi from Beni"
"Bocsánat hogy ien paraszt voltam de ma meg probalok jo lenni Hozzád Boldog Valentin napot!!!
Atol hogy ha a bátyom vagy atol nem vagyok paraszt."
És millió szívecske, és egy rajz, ahol ő odaadja boldogan a lapot.
Gyaníthatóan Tomi leparasztozhatta Benit pár nappal ez előtt... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése