Annyi különbséggel, hogy megpróbáltam az olvasztott cukros ragasztást.. a kezem nem égett meg, az oldallapok gyönyörűen összeragadtak, de a tetőszerkezet igencsak meggyengült és beroggyant.. tudom, ez nem a cukor hibája, hanem a szakácsé (vagy ki is vagyok én :)), így az idei egy rusztikus, hófödte, parasztházikó lett, és még saját pingvinjei is vannak a tulajéknak.. :)
Az illata csodás, odavonz mindenkit: a gyerekeket úgy kell hessegetni róla, mint a legyeket. :) Kérdéses, hogy meddig tart ki: Beni -ha nem figyelünk oda- nyalogatja.. egy mozdulat csak már és beleharap.
2 megjegyzés:
Vizualizásltam Beni nyalogatását:))) Mi a hétvégén készülünk ilyesmi gyártására (és egyébként meg azért jöttem ide, hogy jelezzem, én is bejegyeztem a magamét odaát). :D
Ennivalóan szép:)))
Megjegyzés küldése