2010. október 15., péntek

...

Tudtuk, hogy a gyerekek iskolába illetve közösségbe kerülésével együtt jár a különféle bacik hazahordása.
Épp Buddyval beszéltük, h mindketten szoktuk vissza-visszaolvasni, hogy miket is írtunk régebben, és tök durva volt olvasni azt, hogy rengeteget voltak betegek a gyerekek.
Itt ugye jó másfél évig itthontanulók voltak, így tulajdonképpen alig voltak betegek.. Kissé féltem attól, hogy hogyan veszi a szervezetük az akadályt, pláne, hogy kissé más a helyi kultúra a megfázások-meghűlések kezelését illetően. A hideg már megérkezett, taknyos-köhögős mindenki, de igazán komolyan mi még nem estünk bele.. egészen tegnap előttig.. Kari lányunk sem olvasta az orvosi szakkönyvek krupp-fejezetét, mert közel 13 évesen képes volt ilyet produkálni.
Szerencsére épp nemrég érkezett meg a homeovox otthonról, így ezerrel kapja, és elég hidegek voltak éjjelente, hogy jól kihűtsük a szobáját. Igaz, szegény totál néma, semmi hangja sincs, és nagyon nem szabad felizgatni (nevettetni), mert akkor hörög és ugatva köhög..:OOO
Ma reggelre Buddy is fájlalta a torkát, és Tomi is rekedt lett... Örülnék, ha ők pikk-pakk ki is lábalnának belőle.


******

Az itthontanulásról még: nem adtuk fel, tanítjuk őket továbbra is itthon. Magyar nyelvtan, irodalom és a nagyoknak történelem.
Rémképem egy-egy itteni magyar család, ahol már nem tudnak olvasni, írni a gyerekek az anyanyelvükön, nem értik a nyelvtani szabályokat, a történelemről meg már ne is beszéljünk.. Nem vagyok én valami vadnagymagyar, sőt odahaza sosem éreztem annak magamat, annyi pofont kaptunk, mégis nem akarom, hogy bármelyikőnk is elfelejtse, hogy honnan jöttünk és kik vagyunk.


Nincsenek megjegyzések: