Vacilláltunk, elinduljunk-e valamerre. Hűvös is volt, borult is volt...De aztán délutánra kisütött a nap, és nagy merészen elindultunk. Mondhatni mostanra egyik kedvenc helyünk felé, a Dingle félszigetre.
Van ott ugyanis egy Gallarus nevezetű imaház, ami a korai kereszténység relikviájaként több, mint 1200 éve áll a félsziget végefelé, és az bizgette a fantáziánkat.
Én személy szerint nagyon szeretem az ilyen régi helyeket, valahogy van valami a levegőben mindig. És utálom, ha bekorlátoznak....ha elkerítik, és nem érinthetem meg, nem szagolhatom meg, stb...A Stonehenge is ezért nem az igazi már, úgy gondolom.
Ide viszont nyugodtan mehet az ember, nincs kerítés meg lehet tapintani a régi köveket, amikben az az érdekes, hogy mindenféle kötőanyag nélkül vannak összerakva, mindössze a saját súlyuk tartja össze őket. Fordított csónak alakja van a kunyhónak nem túl nagy, 8-10 embernél nem fér be több.
Az írekre oly jellemzően oldották meg az odavezető utat...mert kétirányú ugyan, de egy kocsi is alig fér el...ha szembe jönnek, így jártál :)
Visszafelé sétáltunk egyet Dingle városka kikötőjében. Több helyen megálltunk megcsodálni a fenséges látványt, és Verbéna megörökítette a naplementét is.
Van ott ugyanis egy Gallarus nevezetű imaház, ami a korai kereszténység relikviájaként több, mint 1200 éve áll a félsziget végefelé, és az bizgette a fantáziánkat.
Én személy szerint nagyon szeretem az ilyen régi helyeket, valahogy van valami a levegőben mindig. És utálom, ha bekorlátoznak....ha elkerítik, és nem érinthetem meg, nem szagolhatom meg, stb...A Stonehenge is ezért nem az igazi már, úgy gondolom.
Ide viszont nyugodtan mehet az ember, nincs kerítés meg lehet tapintani a régi köveket, amikben az az érdekes, hogy mindenféle kötőanyag nélkül vannak összerakva, mindössze a saját súlyuk tartja össze őket. Fordított csónak alakja van a kunyhónak nem túl nagy, 8-10 embernél nem fér be több.
Az írekre oly jellemzően oldották meg az odavezető utat...mert kétirányú ugyan, de egy kocsi is alig fér el...ha szembe jönnek, így jártál :)
Visszafelé sétáltunk egyet Dingle városka kikötőjében. Több helyen megálltunk megcsodálni a fenséges látványt, és Verbéna megörökítette a naplementét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése