halloween

Minap írtam, hogy készülnek a srácok, no meg mi is persze: 3 doboz csoki, habcukorka fogyott el, vettünk egy szőrös, vihogós pókot, amiből megkínáltuk (és rémisztettük) a becsöngetőket.

Napközben lufit fújtak a gyerekek, kidíszették a bejáratot, és sötétedéskor elindultak rééémiszteni.. és bár a "magyar utcában" adsz vagy kapsz-ot mondtak, de Beni is tökéletes ír-angollal mondta a trick or treat-et. :))))

bővebben: mi is az a halloween?

:))))

Hannáék a szünet előtti héten Dublinba mentek: voltak az Állatkertben, és a CSI kiállításon.
Egy konkrét (megtörtént) ügyben kellett helyszínelniük, voltak Grissom szobájában is eligazításon :P és mivel megoldották az ügyet :))) ezért diplomát is kaptak, ami tegnap érkezett meg:

17 év

Ma 17 éve, hogy összaházasodtunk. Nekem egy pillanatnak tűnik az egész, míg ha egy kortársunk hallja, akkor ámulattal vegyes döbbenettel veszi tudomásul. Na igen. Nem ez a jellemző. Sajnos. Mintha ma lett volna, mikor az agárdi Nemeskócsag kempingben a haverokkal buliztunk, és megláttam Verbénát, amint a recepción könyvel, mint nyári mumnkás diák. Azt hiszem, onnantól kezdődött a kapcsolatunk. Számomra ma is Ő a megtestesült tökély. És ha 90 évesek leszünk, akkor is azt a vidám, élettel teli, őszinte, tiszta, naiv, gyönyörű lányt látom Benne, aki akkor elbűvölt. Még akkor is, ha időközben bizony eltelt ez a 17 év, és hagyott nyomokat rajtunk. Kívül is, belül is. De tudom, hogy alapvetően az optimista és vidám beállítottságunkból nem vesztettünk semmit, és továbbra is élettel vagyunk teli ( a 6 gyerek asszem ezt életünk végéig meg fogja oldani : -), továbbra is őszinték vagyunk egymáshoz és a gyerekeinkhez is. Elégedett vagyok az életünkkel. A sok olyan dolog mellett is, amin persze változtatni akarunk, hiszen mindig lesz ilyen, és ettől haladunk szépen előre ahogy kell….A gyerekeink nem hoznak ránk szégyent, büszkék lehetünk Rájuk. Verbénával a kezdetek kezdetén, együtt fektettük le a gyereknevelés szabályait, amihez főbb vonalakban tartjuk is magunkat a mai napig. A kevésbé lényeges dolgokban lehet, hogy engedékenyebbek lettünk az idő múlásával, viszont az olyan alapdolgokban, amik nagyon fontosak, abban nem egedünk.

Kitartunk egymás mellett jóban-rosszban, olyanok vagyunk, mint egy japán autógyár munkásai….akármelyik szekcióban megálljuk a helyünket. Na jó, én nem vasalok, Verbéna nem szerel autót…..ettől eltekintve azonban valóban képesek vagyunk az univerzalizációra. Egyfelé megyünk, egyfelé és egyenlő erővel toljuk a szekerünket. És az általam oly sokszor felemlegetett megerősítés menetrendszerűen jön. Akár úgy, hogy az új ismerősnek az 6 éves kisfiunk a kockacukorral szemlélteti az autó motorjának a hengerűrtartalmát, akár úgy, hogy a két legidősebb gyerekünk gitárt ragad, és olyan produkcióra képes, ami meglepően sok helyen megállná a helyét még így, spontán is.

Szóval az összes jelenleg is futó, még nem kialakult projekt-tel, az összes jelenleg is fennálló problémánkkal, az összes megoldásra váró feladattal együtt, az összes kényelmetlenséggel együtt….elégedett vagyok az életünkkel. Nem gondolom, hogy egy középkorú családapa mondhat ennél pozitívabb dolgot az életéről. Szóval drága Verbénám, csak így tovább, előre, hajrá, és ahogy mondtam: még ötször ennyit :D, minimum….

örömzene by Hannus and Tomi

Régóta szerettük volna megörökíteni Hannust és Tomit, ahogy együtt zenélnek.
Ma sikerült Buddynak, elsőre ezt vették fel... nem igazán vannak szavak arra, hogy milyen jó is hallgatni őket (nekem), és mennyire bücckék vagyunk rájuk. (kivéve, amikor veszexenek egymással.. :)

Phantom planet: Anthem

csillag

Bár van magyar tv-nk, de az idő eltolódás miatt, szinte sosem nézzük. Az egyik kertévének van egy lehetősége, hogy a leadott műsorát megnézzük a netről.. így kezdtük el a Csillagszületiket nézni.
3 adás ment eddig le, ezek a válogatásokról (az elsőnél felvinnyogtam Benit.. mmint annyit röhögtem rajta, az arcokon.. ) szóltak.
A bejutotottak/továbbjutottak közül valahogy most is azok lettek szimpatikusak, akik mindenféle megjátszás nélkül adják elő a produkciójukat. A teremőr, aki Queen-t énekelt, a kissrác, aki Máté Pétert... és bár közel sem felfedezetlen már ez a srác, de olyan hihetetlen hangja van, hogy beteszem ide is, mert megkönnyeztem, mikor hallottam.

521.

Elkezdődött az őszi szünet (Mid-term break), ennek örömére levágtam Tomi haját. :P Már régóta piszkált vele, de próbáltuk meggyőzni arról, hogy jól áll neki a fél-hosszú haj. Eddig bírtam. :)

Nagy kimoccanós terveink nincsenek a szünetre, mert egyrészt a kocsi porbléma még mindig adott, másrészt olyan bolond idő van, hogy ihaj, harmadrészt ez a legforgalmasabb időszak mekiéknél Karácsony és a nyári szünet között: ergo alig van szabadnapom ez alatt a 10 nap alatt.
A laptopomat végül mi vittük el Tullamore-ba, mert valahogy elfelejtettek érte jönni.. :O Csak a szállítgatás min. 10 nap, a javítás ideje nem ismert. A boldogságom határtalan.

A kórságokból meggyógyultak a srácok, (kopp-kopp) és mivel közel egy éve voltak utoljára betegek, remélem ez volt most legalább egy évig az uccsó.

8 és fél hét múlva Karácsony.. ez most azért lett ilyen korán időszerű, mert a szaloncukrot, és az ajándékkönyveket be köll szereznünk, kellő időben. (a helyi magyar boltban ezidáig 2x vásároltunk: tavaly dejót, és pár napja cérnametéltet.. Jancsi húslevest kívánt, és ahhoz vettünk.. 2 euró 50 centért… ha lehet, kihagynánk a náluk vásárlást)
Kari előtt szeretném majd megnézni az idén (!!) megnyílt Ikeát, de az onlájn katalógusukat nézegetve, kicsit más az árképzésük, mint otthon. Legfeljebb veszek egy pár mécsestartót, úgy sincs :))))

történések

Marci és Jancsi is megbetegedtek. :(( Jancsi a Beni-féle, magas-lázas, fájós-torkosat kapta meg, Marci pedig a 38 fok körüli, gyenge-kicsit befulladós-hurutos köhögéses, Tomi-félét.
A lányok remélhetőleg kimaradnak belőle..

Közben a laptopomat valaki, valami kismanó tönkretette.. beszakították a gépbe a töltő dugóját.. Boldog vagyok.
Ma vagy holnap jön érte vki toshibáéktól, de hogy mikor lesz belőle újra gépem..?

Ami kicsit jobb hír: végre valahára sikerült elintézni, hogy Hanna után is kapjunk családi pótlékot (itt a 16. év betöltése után csak annak jár, aki tanul. Mi május óta nem kapunk utána semmit. Közel 200 euró pluszban egy hónapban.. nem mindegy.)
És ezzel egyidőben a medical card-ot is külön meg kellett neki igényelni, amire meg ma jött pozitív válasz.

újabb helyzetjelentés

Beni és Tomi elkapott valamit: kedd este óta betegek. :(
Voltunk orvosnál is, nem a röfi-kór, de Beni bizony két napig 40 fokos lázakat produkált, iszonyat gennyes-tüszős a torka (AB-t kap rá), Tominak "csak" 38 körüli volt a láza, de piszok gyenge, WC-re is alig bírt kimenni.
Ma már egy fokkal jobban voltak, már ami a lázat illeti, de mivel semmit nem tud enni Beni (minden csípi), így elég nyűgös, Tomi is beaftásodott, szóval... fasza, na.

Több eseményről akartam már legalább egy-egy fotót betenni, talán a 7végén sikerül.
Egyrészt Hannusék suli weblapjáról nyúlok egy fotót, amin szörf-ruhában van :p, másrészt a legutóbbi kirándulásunkról, amikoris a váltó behalt..
Aztán készülnek a gyerekek a Halloween-re.. bevásároltattak velünk jelmezeket: Benié egy sárkány, amit én krokodilnak néztem :DDD, Jancsi Drakulaként fog vonulni, Marci pedig egy foszforeszkáló csontvázként. Tomi, -aki kísérni fogja őket a csoki-beszerzőkörútjukon- egy gusztustalan, trutymós álarcot talált magának, és egy szörny-kezet, ami szőrös és bibircsókos..böááá...

Aktuális

Milyen rég nem írtunk a blogba. Különösebb oka nincs. Megy minden a maga útján.
Gyerekeket elkezdtük fogorvoshoz hordani. Jancsinak egy fogát kihúzták, egyet betömtek, most csinálják a barázdazárást. Benit Marcit most csütörtökön visszük, hogy belekukkantsanak a szájukba.
Elkezdtünk nagyobb házat keresni. Nem sokkal drágábbak a kétszer ekkora házak sem, de sajnos neház olyat találni, ami jó lenne. Ha jó helyen van, akkor nem elég nagy, ha elég nagy, akkor a környék nem okés, ha a környék is jó, és a ház is nagy, akkor épp lecsúsztunk róla…..szóval nem könnyű.
Több ügynökségnél leadtuk az igényeinket, hát kiderül. Sürgősnek nem sürgős egyáltalán, de jó lenne persze minél előbb, hiszen kell(ene) a hely. Az alapprobléma első körben a pénz volt, már olyan értelemben, hogy nem akartuk elbukni a 700 € depositot, hiszen 30 napos felmondási idő után jár csak vissza, és a legtöbb ház csak „immediately available”, vagyis azonnal kell menni. Most már eljutottunk oda, hogyha kell, akkor búcsút intünk a depositnak….de csak akkor, ha olyan házra lelünk, ami „A” ház. Kettő ilyenről is lecsúsztunk a héten sajnos.
Közben több ismerőstől, akinek beszéltem erről megkaptam, hogy „ja, de komoly gondjaitok vannak”, és „de hát minek nektek hétszobás ház”…de lassan kezdem mexokni, hogy az emberekből nem mindig pozitív reakciót vált ki a másik boldogulása. Ettől persze nem leszek jobbkedvű, de legalább értem. Ez is valami.
Autótémát most nem vesézem ki, asszem még nem kezdem elveszíteni a fonalat, de ideírni Damoklész kardjához lenne hasonlatos, ami mint tudjuk hosszú volt és lapos…..