Az idei első

Az utolsó posztom óta egy hét telt el, tele eseménnyel.

- 30.-án volt Kari 28 éves, de csak most hétvégén fogjuk családilag megtartani a szülinapját. Mert a barátaival ünnepelt 30.-án, aztán meg közösen szilvesztereztek.

- 31.-én délig dolgoztam, utána bébiszitterkedtünk este 5-ig, mert Hannáék kórházba mentek látogatni. Mimike (aki engem hív Miminek haha, Alan meg Pappap) egy percet sem aludt aznap, így voltak olyan pillanatok, hogy lázasan veri a zongorát, majd lebucskázik a zongoraszékről, de elfelejtett sírni, olyan bamba volt a fáradtságtól. Próbáltuk elaltatni, de nem ment.

Így segített a saláták elkészítésében, tojást nagyon tud pucolni, a sonkás hasét Alan csinálta, Mimi tesztelte, olyan gyorsan, hogy Pappap nem tudta olyan gyorsan adagolni neki, hogy ne kiabálja, hogy még. 

Közben beugrott Miriam, Mai anyukája, hogy változott a terv és az egész család a nagyszülők lakásában fog szilveszterezni, ott nincs cica, úgyhogy szeretettel várnak miket is.

Így 8-ra átmentünk oda, ( a nagyszülők a városban laknak egy kis fashion shop az övék és a bolt felett van a lakásuk) ott töltöttük az estét, koccintottunk éjfélkor, hallgattuk a helyi dudás zenekar éjféli mini koncertjét a főtéren, aztán egy előtt hazajöttünk, hosszú napunk volt és féltünk, hátha van nálunk petárdázás, Lars nagyon fél tőle. (Nem volt) 

Ismét nagyon jó kis estét töltöttünk el Mai családjával, a tágabb család is kedves emberekből áll. (OK, az egyik unokaöcs csúnyán bekarmolt, Beni istápolta, de ez volt a legneccesebb)

- 1.-én regenerálódtunk, illetve olyan nagyon szép, hideg, csípős, de száraz napunk volt, hogy Alant rádumáltam, hogy az elmaradt szivarját, amit 28.-a óta akart volna elszívni, gyújtsa meg. Csináljunk a ház előtt egy olyan klasszikus skandináv setup-ot:  tűz, takarók és erős szívmelegítő iszogatása és a lemenő nap csodálása.. slőn, így is lett. Közben besötétedett, facetimeoztunk Alan nagybátyjával és unokatesóval, ők otthon koccintottak, mi meg itt..

- 2.-a és a hétvége lazulással telt el, sétáltunk nagyokat a befagyott parkban a kutyákkal, (mínusz 7 fokok voltak) és amúgy meg kandallóztunk, Tomi hazajött szombaton, Catanoztunk, és vasárnap ő meg két öccse (Jancsi, Marci) elmentek hegyet mászni. Mert ugye milyen jó is mínusz 6-7 fokban és 30 km/h-s szélben küzdeni az elemekkel.. mi passzoltuk. Inkább sütöttem nekik friss kiflit, mire hazajöttek :)))

Alan szeme viszont aznapra begyulladt kicsit. És a következő munkahetet (ezt a hetet) kivettem szabiba.

- 5.-én mammográfiára volt időpontom, mák, nem mondták le, bár fel voltam készülve, hogy az utolsó pillanatban törlik, mert hát ugye fagy van. A kórházat kb 15 éve folyamatosan építik, bővítik, mostanra már olyan kaotikus lett, hogy színkódokkal jelölik, hogy mi merre van, így kb úgy érzi magát az ember, mint a párizsi metróban.. követed a kék 29-es csíkot, és egyszer csak, kb 20 perc kódorgás után odaérsz a mell-klinikára.

Alan szemére vettünk vény nélkül kapható antibakteriális szemcseppet, hátha segít.

- 6.-a, azaz ma.. jött a melegfront és eső… hogy a fenébe nem tud felénk is nedves, ám hideg jönni, hogy legyen egy kis hó.. tesóm is, Alan unokatesója is küldi a szebbnél szebb, cukibb videókat, hogy milyen jó kis hó volt már szilveszterkor illetve mostanra már mennyi esett.. gondolom majd márciusra ideér, talán :)) vagy áprilisra. 

Alan szeme nem lett jobb, már lejjebb, az orcája felé is gyulladt volt, úgyhogy doki kellett sajnos.

Antibiotikum kúra és szemcsepp egy hétig. Doki után leszedtük a díszeket, eltettük a karácsonyfát kb 345-350 napra :)) ebédet főztünk, ma Freddyke is házikosztot kap, mert f*sik csórikám, mint a lakodalmas kutya.. Így ma csak késő délután, 5 után tudtunk elmenni a parkba velük. A parkban nincs közvilágítás, úgyhogy fejlámpával felszerelkezve mentünk, és konkrétan senki sem volt rajunk kívül.