Ma megtörtént az, amiről azt gondoltam, hogy sosem fog.. Buddy és én együtt futottunk..Én (is) utálok futni.. próbálkoztam többször is, hátha.. Buddy meg mindig is azon a véleményen volt, hogy a mozgás a fogyásban csak 10%, a többi meg az étel, így amíg fogyott, csak a kaja bevitelre figyelt oda.
De most már fitt és vékony, meg különben is itthon már elég régóta "gyúr", meg helyben fut (egy órán ááááát ), szóval kiosontunk hajnalban a parkba, mikor senki sincs kint és nem ciki, hogy én olyan fitt-telen vagyok, h 15 méter után inkább gyorsgyalogoltam -LOL- és futottunk 2 és fél km-t. :)
ÉS JÓ VOLT!
4 fok, hideg, látszik a leheleted is, de lefosé, mert együtt trappolsz a szerelmeddel, pedig nem beszélgettünk, max ennyit: "jól vagy?" "aha, és te..?"
Akárhogy is: nem úgy jöttem haza, hogy én aztán az életben nem akarok futni.. :)
És hogy ez mennyire csak móka, semmi egyéb, ahhoz tudni illik, hogy ez a mozgás elégetett bennünk kőkemény 150 kalóriát. ;)
3 megjegyzés:
Go running! :):):)
vagy mi a szösz :):)
akkor én sem mondom azt, hogy soha nem fogok futni:):):):)
:)) bizony-bizony.. ki tudja..? :) :)
A Ti parkotokban még én is futnék :D (nem csak a gyerekek után!)
Megjegyzés küldése