Egy újabb hét kezdete

 Ez a Level 5 marad májusig. 

Még 10 urva hét.. és már 8 hete be vagyunk zárva. 

Komolyan.. ez az egész kilométer/távolság korlátozás csak itt és a briteknél van sztem egész Európában. Meg az, hogy nem találkozhat senki, senkivel, sehol.. 

még Hannáéknál is szabadtéren egy másik háztartásban élővel találkozhatsz. 

Mert persze mi igyekszünk kivenni a részünket a játszmából, és betartjuk a szabályokat. Nem megyünk sehová, nem találkozunk senkivel és így van az, hogy míg 2020-ban minden születésnapot meg tudtunk tartani normálisan, családban, most ebben az évben Marci, Jancsi, Tomi szülinapját úgy ünnepeljük meg, mint amilyeneket a járvány kezdetekor látott az ember Bergamoból..

Közben hurrá persze, mert március egytől visszamennek a babák az iskolaelőkészítőkbe, meg az érettségizők is suliba. A mieink talán a húsvéti szünet után mehetnek majd csak iskolába, de május végén vége is a tanévnek.

A college-unkba is hogy-hogy nem visszajön 200 tanuló egy hónap múlva 10 hétre.. de én nem találkozhatok egyik gyerekemmel sem, mert ugye, a szabályok.. ez a kétszáz ember az ország 200 pontjáról jön ide, majd minden hétvégén hazamennek és ugye kantinról beszélünk, nem lesz maszk senkin sem, mikor esznek, naponta 3szor.. Nem értem és nem értem.. minden más college képes az elméletet online leadni..

Talán június végén kinyithatnak az éttermek, szállodák.. most rendesen már azért is izgulni kell, hogy július végén elmehessünk West-Corkba. (Aki meg külföldre megy, nyomós ok nélkül azt az eddigi €500 helyett €2000-re tervezik majd megbüntetni, per kopf ) 

Ma tavaszias nap volt, de egyszerűen nem tudtam örülni neki, az tök jó, hogy Alan újra bringára tudott pattanni és ment 11 kört körbe-körbe, így lett meg a 65 km-e, de nekem valahogy most lett elegem. Sétálni sincs kedvem. 

Afaszkivan

Marci 18 lett

 A majdnem-legkisebb is felnőtt lett ma, durván rohan az idő. 

Emlékszem, hogy amikor született, erre a napra voltam vele kiírva, november óta soha el nem olvadó havak voltak mindenütt, és ahogy mentünk be a kórházba, az utcán, az út mentén méteres hókupacok voltak, ettől olyan meseszerű volt az egész.

Ha lehet olyat mondani, hogy tökéletes gyerek, akkor Marcira nyugodtan mondhatnánk. Mindig nyugodt volt, kisbabaként is, most is. 

Most sem könnyű őt kibillenteni a maga kis nyugalmából, és ezt az összezártságot is vele a legkönnyebb elviselni. 

Mivel esélytelen volt, hogy a szülinapját együtt töltsük, ahogyan szoktuk, úgyhogy a videochaten keresztül látta Kari és Tomi, ahogyan megkapja az ajándékát. Hannával este beszéltünk. Egy nappal előre hoztuk az ünneplést, mert végiggondoltuk, hogy ha vasárnap délután kapja csak meg a gitárt, alig fog tudni rajta játszani, mert hétfőtő suli és amióta online oktatás van, annyi leckét kapnak, hogy sokszor késő estig tanulnak.

Az, hogy ez esetleg nem jó ómen (mmint az előre ünneplés), konkrétan tökre nem érdekel, nem hiszek benne és rajtunk kívül senki sem tudja, hogy mikor született a gyerek. 

Nem így terveztük, hogy megünnepeljük, mert szoktam venni lufikat, meg mindenféle extra díszt, de ezek most nem szükséges terméknek számítanak, így nem lehet kapni, csak online, abból meg már a hócipőnk tele van, hogy azt hiszi az ember, hogy innen rendel, de minden a nagytesótól jön, ahol ugye brexit van, emiatt késnek a szállítmányok. 

Számgyertyát kaptunk a helyi sparban, mert már az sem mindenhol kapható, röhej. Meg csomagolópapír sincs.. 

Csokoládé tortát kért, fehércsokis-málnás mousse-szal. Alan csinált egy extra adag tiramisut is, mert Jancsi nem eszik meg semmit, ami epres/málnás. És hát szegény gyerek nehogymá ne egyen semmit. 

Marci nagyon-nagyon örült a gitárnak. Ez egy ESP márkájú, kobalt kék gitár. Ultraszép a színe, ha bizonyos szögből nézem, még akár tengerzöldnek is látszik. 

Este biliárdoztunk, meg koccintottunk mindannyian pezsgővel, vettünk isteni asti spumante-t, azzal.

Hát nem 😍?

Mindennapok, sokadik felvonásban

A múlt heti Nagy Esemény az a csütörtökön leesett hó volt. Mínusz 5-7-8 fokok voltak meg orkán erejű szél, de akkor semmi havazás nem volt, aztán kb csütörtökön 5-7 órán át esett a hó, de közben meg valami meleg front is jött, így ahogy leesett, olvadt is. 

Úgyhogy a fiúk két óra között kimentek gyorsan hógolyózni, meg csak hülyéskedni, meg Larsot kifárasztani. Hóemberre nem futotta, lett egy hókutya, de én nem látom benne a kutyát. 😂

Mi is a havazásban mentünk el a szokásos park-sétánkra, szép volt nagyon, de sajnos tiszavirág életű volt, másnap nyoma sem volt a hónak.

Aztán a hétvégénk kb eltelt, semmi extra, Valentin-nap az nekem továbbra is idegen, de azért vettünk egy csomó csokit a srácoknak, hamár..

Hétfőn elmentünk a háziorvoshoz, megbeszélni, hogy mi legyen a pajzsmirigyemmel: tavaly kellett volna egy újabb ultrahang, de hátugye.. most elküldött egy levelet a kórháznak, hogy adjanak időpontot, kíváncsi leszek, hogy hány hónap múlva jutok el az uh-ra. Addig is 3 hónap múlva megint vérvétel.

A fiúknak ezen a héten mid-term van, nincs suli, de azért van egy csomó házijuk.

Jelenleg nagy tárgyalások vannak a tanár szakszervezet meg a minisztérium között, hogy mi legyen: az érettségizőkkel, a speciális igényű gyerekekkel..meg egyáltalán, mikor is nyissanak újra ki az iskolák. (Épp ma rebbentették fel a hírt, hogy lehet, hogy elmaradnak az idei Junior-Cert vizsgák, Beni mondjuk nem bánja, de ez ugye azt is jelenti, hogy az idei munkáik lesznek, amire majd kapja az értékelést.. nekünk mondjuk-ha ez így lesz- €200 több marad a zsebünkben.)

Mi elvagyunk, nekünk ez a helyzet teljesen megoldható, nem érzem, hogy bármelyik gyereknek kára lenne ebből a helyzetből. Ami nem jó, hogy nincs társaságuk, mmint fizikai, de ez akkor sem lenne, (elvileg) ha újra suliba járnának. 

Akinek hátránya lehet ebből az online oktatásból, az Jancsi, mert semmi labor gyakorlata nem lesz ebben a szemeszterben, de azt ígérték, hogy a következőben bepótolják. Amúgy megkapta a vizsga eredményeit, 2 first és 4 2.1 Ezek nagyon jó eredmények, örült neki. Hamarosan ki kell választania a szakirányt, a mikrobiológia lesz azt hiszem a befutó, remélem, hogy meg is kapja.

Kari tegnap végre megkapta az összes szükséges kártyát/belépőt/jelszót a munkahelyére, úgyhogy szemrevételezte az irodát, ahol dolgozni fog, na meg a labort is persze.

Jó hír, hogy a fix állás örömére ő is vett egy digitális zongorát magának, nagyon hiányzott neki az itthoni zongora. 

Tomival sincs semmi extra, Hannával sem, a disszertációján dolgozik már, meg persze ő továbbra is eljár dolgozni.

Kb ennyi izgi dolog történt velünk. 😅 Az időjárás nyomasztó, napokon át ömlött az eső, olyan belvizek vannak, hogy a szomszédos földeken tó lett és átköltöztek a parki tóból a hattyúk. 

Ha nagy ritkán kisüt a nap, akkor mint a bolondok, megyünk: futni (na nem én 😃), sétálni, bicajozni.

Update: Beni nagy örömére ma eltörölték az idei Junior Cert vizsgákat. 

6. hét? De kiszámolja..?

.. komolyan egybefolynak a hetek, és most jöttem rá, hogy december 28.-a óta vagyunk megint Level 5-on, az meg bizony holnap lesz 7. hete... 

Mivel a decemberben beharangozott oltási tervet itt sem tudjuk tartani, így elengedtük az idei európai kempingezős terveinket. Visszamondtuk a komp foglalást, a balatoni szállást és gyorsban lefoglaltam egy igen jónak tűnő szállást West-Corkban. Az az igazság, hogy nem akartunk mondjuk májusig várni, mert tavaly júniusban már olyan elképesztő árakon voltak szállások, hogy külön csoda volt, hogy megtaláltuk azt az észak-ír házat. 

Az eheti időjárás olyan melankólikus volt, hogy nem igen segített a bezártság-érzésünkön. Szakadt az eső, a hátsó kertben egy hatalmas tavunk lett, a kutya kivitele is tortúra volt. Közben az ősi kelta hagyományok szerint tavasz lett, február elsejével, a nárciszok már javában virágoznak, a hóvirágok szinte meg már el is virágoztak és a varjak károgásán kívül más madarak csicsergését is lehet hallani reggelente. 

És mivel ki sem tudtunk mozdulni, volt időm, hogy  végignézzem az idei online Mormota-napot. (Nagyon szeretem az Idétlen időkig-et..) és míg a magyar medve korai tavaszt jósolt, Phil, a mormota 6 hét telet. Szerintem ez lesz nálunk is, mert jön egy újabb lehűlés, állítólag havat is hoz.. 

A héten voltam vérvételen is, másfél éve nem voltam, de a pajzsmirigyemet kellene ellenőriztetni fél évente. Most bejelentkezős rendszer lett, nem lehet csak úúgy odamenni az orvoshoz, nővérhez. Kint várhatsz a kocsiban, majd az ajtóból kiabálnak.. új nővér lett, nem mondom, hogy kedves, pedig az akart lenni, de olyan okoskodónak tűnt, végülis tök mindegy, bízom benne, hogy sokat nem kell találkoznunk. Ha már viszont ilyen “messzire” el kellett mennünk, bementünk a tescoba is, feltankoltunk olyan dolgokból, amit a helyi lidl nem árul.

Vettem pl rozslisztet, csináltam is egy rozscipót másnap a paprikás krumplihoz. 

Készülnünk kell Marcikánk szülinapjára is, 18 éves lesz két hét múlva. Közösen vettünk neki ajándékot, kap egy nagyobb értékű gitárt, mégiscsak felnőtté válik. Ilyenkor az idősebb testvérek el szokták vinni a 18 éveseinket a helyi pubba, hogy megvegye az első, hivatalos alkoholos italát, de ez most kimarad. És mivel nem tudunk találkozni senkivel sem, lesz egy online ajándék átadás, meg persze szülinapozás velünk, és majd egyszer, valamikor, együtt megünnepeljük még egyszer. Most azon kell csak izgulnunk, hogy időben ideérjen a gitár Németországból. 

Amúgy ezek az online rendelések nagyon kiszámíthatatlanok lettek, mert míg az ír nyárra készülve, Alan is kap egy szörfruhát, amit megrendeltem neki hétfőn a német amazonról, tegnap már ki is hozta a postás. A Decathlon-ból rendeltünk téli balaklavákat, Dublinból két hét alatt ért ide. Beni kérte, hogy rendeljem meg apám (és Iván) könyvét neki, mert érdekli. Magyar antikváriumból megrendeltem 7 munkanap alatt ide is ért, míg Judit levele 3 hétig kallódott valahol a postákon. 

Közben megjegyzendő, hogy: a gyerek bele is fogott a jó kis magyar 80-as évek szociográfiájába és ugyan vannak kérdései (mi az a KISZ, mit jelent az, hogy zsenánt, meg miért volt Tripolisz a Tripolisz.. ) de örömmel látjuk, hogy tök jól halad az olvasással. Mert sajnos ez is unikum, hogy egy ittélő magyar gyerek tud írni/olvasni/beszélni/érteni magyarul. Nekünk ez olyan alap. De őszinte megdöbbenéssel látom, hogy ez másutt meg nem az. (És ez akár a lengyel, orosz kollegáimra is vonatkozik., van olyan lengyel csaj, akinek a gyereke nem is ért lengyelül, míg én sokszor küzdök vele, mert az ő angolja meg sokkal sz*rabb, mint az enyém..akkor ezek hogy beszélgetnek otthon? Ja, sehogy gondolom..)

Ezek miatt is örültem, hogy mindenki nagyon élvezte a Dzsungel könyvét múlt szombaton. 

Ha lesznek minket is érdeklő, élő előadások, mindenképpen színházazunk még így. 

Az online rendelésekhez kötődik még, hogy Alan, aki szeret és tud barkácsolni, a fejébe vette, hogy azzal a sok üres gines üveggel kéne valamit csinálnia, mert ok, hogy egy-egy a polcra kerül a biliárdszobában, de pl Bombay-ből van egy csomó.. mi legyen velük. Úgyhogy kitalálta, hogy csinál belőlük asztali lámpákat. 

Sokadik próbálkozás után és  újabb és másabb fúró/fúrószár megvétele után lassan lesz egy mini, kezdő készlete, amit már piacra tud dobni. Ezekhez persze csomó dolgot online kellett megvenni, kapcsolók, vezetékek, dugók, lámpaernyők (mert azt most nem lehet személyesen venni a helyi diy-ban) és pl van egy menetes cső, amit eddig két helyről is megrendeltük, de még nem ért ide. 

Tegnap meg berendeltük a postázáshoz szükséges dolgokat, (bubis csomagoló, kartondobozok..) 

Úgyhogy 🤞🤞🤞  az eladáshoz.