Hazajöttek a gyerekek

 Ma délután hazaértek a tesós nyaralásról, tele élményekkel, úgyhogy átmenetileg nem leszünk elérhetők szerintem. :)) Több, mint ezer kép/gyerek, persze jó fáradtak is: csak Monte-Carloban 32 km-t sétáltak.. 

És Beni legnagyobb élménye, hogy pontosan a 18. szülinapján teljesen spontán, találkozott Toto Wolf-fal* és ezt kb fél óránként megemlíti, hogy mekkora már.. azt kívánom, hogy soha ennél rosszabb szülinapja ne legyen. 

  

Szombaton megtortázzuk Benit, aznapra összerakják a fotóikat egy drivera, és közös élménybeszámolót tartanak nekünk. Cukik, és nagy öröm nekünk, hogy még mindig szeretik egymást :)) 

*Kari és Alan sem tudta, hogy ki is az a Toto, de én képben vagyok a Forma1-ben lol 

ió..ció..Vakáció

 Emlékszem, milyen jó volt ezt felrajzolni a suliban a táblára.. itt nem divat, úgyhogy itt írom ki, utoljára, hogy “VAKÁCIÓ” .. tegnap ötkor a legkisebb is végzett a suliban, letette a vizsgáit.

Eredmények augusztus 23.-án, addig full nyaralás, haverok, buli vár a kis Benikére. :))

Holnap indulnak a tesós meglepi-Ohiora, szerda este landolnak, de csak csütörtök napközben jönnek haza, Karinál megalszanak aznap este.

Aerlingus-szal mennek, de mákjukra Ryanairrel jönnek haza: ui. az aerlingus pilótái szerdától sztrájkolnak. Tomi egy nappal előbb ér oda, így kapott csak repjegyet, úgyhogy kibérelt egy bringát és átteker San Remoba, ott megalszik, másnap vissza Nizzába és ott találkozik a tesóival.

Mi meg édeskettesben leszünk addig, fura is lesz két emberre főzni :)))

A foci EB-t nézzük, megint él a családi fogadóiroda, én vezetem Benivel, és a foci VB-n megnyert vándorkupa is remélhetőleg útra kel. (Jelenleg én birtoklom..) 

A hétvégén elkezdem megtervezni a nyaralást még részletesebben, amit lehet befoglalok online, 3 hét múlva már indulunk is nyaralni. Izgi. :))  

Apák napja 2024

 

Apák napja 2024

Tradicionálisan idén is fel lettem köszöntve a gyerekeim által, apák napja alkalmából. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen gyerekeim vannak, és ilyen feleségem, aki életet adott nekik. Egyfelől rossz, hogy már felnőttek, mert annyira cukik voltak kicsinek, másfelől meg tök jó, hogy felnőttként tudunk együtt lenni, ami azt jelenti, hogy csinálhatunk afféle felnőttes dolgokat is már.

Bár hivatalosan vasárnap volt apák napja, nálunk már szombaton elkezdődött az ünneplés. Kaptam a srácoktól egy üveg prémium rumot,

 és persze egy csomag szivart is, amit kicsit korábban már odaadtak, mikor visszajöttek Gran Canaria-ról. Kaptam kártyát is tőlük. Aktívan telt a szombat, meccseket néztünk, és a meccsek között ádáz Catan telepesei társast játszottunk, azt hiszem mondhatom, hogy ez az új családi kedvenc.

Terveztünk estére kis kinti iszogatást-szivarozást, de olyan jégesős-viharos lett az időjárás, hogy erre esély sem volt, maradtunk bent.

Másnap reggel már kaptam a kis cukorfalat unokánkról a képet, amivel Hanna köszöntött, egyre szebb Mimike, alig várom, hogy végre élőben is meg tudjuk szeretgetni megint. Aztán Kari kérdezte, nincs-e kedvem délelőtt tekerni egyet vele. Volt. Egy ’laza’ 60 km-es kört találtunk ki, hogy ugorjunk le a Granstown tóhoz.

Jól esett, és bár Kari végig mögöttem volt, hogy alkalmazkodjon az öreg (ez vagyok én lol) tempójához, engem mégis valahogy annyira motivált, hogy mikor odaértünk, a 30 km-es szakszon 25,2-es átlagtempót jöttem, ami magamhoz képest rekord. Hiába na, csak bennem van, hogy ha vannak mögöttem, jobban nyomom.

Amíg mi tekerésztünk, Verus összerittyentette a finom ebédet, és fél kettő körül, mikorra a dolgozó Marcika is hazaért a reggeli műszakból, le is tudtunk ülni kajálni. Ebéd után jött a meglepi-süti: Kari csinált nekem egy elmondhatatlanul finom rendhagyó Eszterházy tortát. Azért volt rendhagyó, mert nem diós volt, hanem mákos! Imádom a mákot....mit mondjak, isteni finom lett, estére persze el is fogyott, naná :- )

Délután Tomi is, és Kari is visszaindult haza, Marci meg bement a barátaival valamelyik kocsmába nézni az esti meccset. Mivel az idő még mindig csodaszép volt, így négyesben, Verussal, Jancsival és Benivel kiültünk a ház elé iszogatni, és Jancsival elszívtunk egy szivart is.

A végén kicsit lehűlt az idő, Verus és Beni beljebb húzódtak, Jancsival magas röptű, ellenben mélyen szántó beszélgetésbe bonyolódtunk a különböző élet-stratégiákról, és hasonló komoly témákról.

Szóval igenis van jó abban, hogy felnőttek már a srácok: például 10 évvel ezelőtt egész máshogy telt ez a nap.

Hálás vagyok, hogy láthatom felnőtté válni a gyerekeimet, és azért is hálás vagyok, hogy úgy döntöttünk, ideköltözünk, és ezáltal lehetővé vált az, hogy a gyerekeinket előrébb tudjuk tolni, amire – valljuk be- nem sok esély lett volna otthon. Sajnos.

Half way..

 .. reggel volt az ír “paper2”, most írja a bioszt Beni, így ezzel el is jut az érettségi feléhez. 

Jól megy neki, azt mondja. Most két napig nincs neki semmi, aztán német, jövő hétfőn magyar, kedd kémia, csütörtök meg zene és be is fejezte. 

Aztán vasárnap már el is utaztatják a testvérei “Ohio”-ba.. azaz Nizzába és Monacoba a szülinapi meglepi utazásra. Amit csak Ohio kódnéven emlegetünk itthon. 

Úgyhogy az a fura helyzet fog előállni, hogy szombat estétől csütörtök reggelig kettesben leszünk itthon (plusz Larsie.)

Szépen alakítjuk, finom hangoljuk a nyaralást. Ui a múlt héten a kocsi elkezdett vinnyogni, gondoltuk, hogy csak az ékszíj, de sajnos a generátort kellett felújítani, €320-ért. Mit mondjak, rohadtul nem esett jól, és ez már a nyaralás pénzéből jött le.. a kis kompra (mmint a Dover-Calais útra) is megvettük a jegyeket, €230, ami szerintem piszok sok lett. Covid előtt ez ötünknek, club lounge-dzsal sem volt ennyi.. (milyen érdekes, hogy minden dupla annyiba kerül, mint covix előtt, csak valahogy a pénzünk nem duplázódott meg.)

Ma megjöttek a NÖ (NiederÖsterreich) kártyák végre. 

Mikor kitaláltuk, hogy újra kocsival akarunk Európába menni, akkor találtam rá erre a kártyára.. €72-ba kerül darabja, egy évig érvényes és közel 360 helyen lehet használni, ingyenes belépőként. 

A Schneebergbahn miatt akadtam rá, (arra is ingyen tudunk majd felülni, mert amúgy €45 a retúr jegy)… mert azt gondoltam, hogy milyen epic lenne oda újra elmenni Benivel: 

2007-ben Alan elkezdett győzködni Írországról, de sosem tudtunk nyugodtan beszélgetni.. és akkor azt találtuk ki, hogy az öt nagyot elvisszük egy hétvégére az anyósékhoz, én meg befoglaltam vmi gasthaust ott Schneebergnél, magunknak plusz az egy éves babaBeninek. Aki mellett ugye lehetett beszélni, anélkül, hogy elmesélné másnak, hogy mit hallott. Ez még a szutyok internet idejében volt, úgyhogy egy szállásfoglalás is nagy dolog volt. Bevallom, semmit nem tudtam a Schneebergről, és ott derült ki számunkra, hogy van ez Salamander nevű vonat, ami felvisz a hegyre.. de csórók voltunk, esélytelen volt, hogy felmenjünk, és emlékszem az érzésre, ahogy ott irigykedtem.. 

Szóval ez volt a kiinduló ötlet.. 

Amúgy meg meghűltem, fáj a torkom és nincs hangom, meg köhögök.. csakhogy legyen valami panasz is így a végére. 

Ja és szar az idő. :)))) 

Jó dolgok

 Vannak olyan napok, amikor csak a sz*r jön, de csőstül és van, amikor meg csak jó dolog történik.. ez volt tegnap.

Beni megkapta a nyári munkát: 2 hét a Bodensee-nél aug utolsó hetében. 

És tegnap jött az email arról is, hogy megkapja a a DiscoverEu interrail pass-t: a 27 uniós ország 18 évesei között kiosztanak 15000 ingyenes vonatbérletet, amivel bejárhatják egy hónap alatt az EU országait. 

Úgyhogy tegnap full a fellegekben járt, tervezgette, hogy merre mehetne.. mert így akkor a nyaralás végén ott hagyjuk Hannáéknál és lesz 2 és fél/3 hete, hogy akkor utazgasson. 

Azt kívánom, hogy folytatódjon ez a pozitív hullám neki: holnap reggel kezdi az érettségit, angol holnap és holnapután, matek pénteken és hétfőn. Aztán ír, biosz, német, kémia, magyar és zene. 

Nuala kollégám külön imádkozik Beniért :)))