Christmas Panto

 Tegnap este elmentünk mi is megnézni Benit a panto-ban. 

Az előadás nagyon jó volt, nagyon élveztük. Vicces volt, nagyon sok jó karakter volt benne, Beni barátnője is szuper ügyes volt, Beni meg ismét nagyot alakított, (tudom, hogy elfogult vagyok, de minden egyes éneklése után hallottam, hogy mit mondanak mögöttem, mellettem..)

Ma még egy utolsót, egy matinét lenyom és ennyi.

Nagyon elfáradtak: heti 3 este próba-egy hónapja/6 hete, mellette egyetem, volt, hogy csak texteltünk, hogy mikor keltsük, mert mi már aludtunk, amikor hazaesett a próbáról.

Fantasztikus volt megint látni őt a színpadon, még sok-sok ilyen élményt kívánunk magunknak! 😍

A videók le lettek butítva, hogy a blogger elfogadja, a képminőség elég vacak lett, sajnos..

December

 Alan ma 53. 

A hétvégén ünnepeltük meg, gyerekek hazajöttek, szombaton tartottuk meg a szülinapját, így tudtuk összehozni. 

Igazodva a diétájához, idén szénhidrát-szegény csokitortát kapott, amilyet anno a ketos-szülinapján. 

Most valahogy a mandulaliszt kifogott rajtam és csak tört darabokra a “piskóta” , egy lábon kihordott mental breakdown után, összeszedtem magamat és összelegóztam a sütit, de tuti, ami ziher, összedobtam egy sült túrótortát. Haha.

Minden sikerült, úgyhogy szuper volt minden :))) 

A karácsonyra készülünk, igaz, azt még nem tudjuk, hogy Hannáék mikor jönnek haza, de azt tudom, hogy idén először nem zár be a college a két ünnep között, így 29-30-31.-én dolgozunk. Így Kari szülinapját eltoljuk, 30.-án lesz, de azt mondta, hogy nem is lenne baj, ha egy vagy két héttel később tartanánk meg.

A lakást díszítgetjük, a fényeket belőttük adventre, és innen már csak az ajándékok összeszervezése van (pár dolgot megvettünk már).

A múlt héten kaptam ezt: 

Persze, hogy kiteszem keretbe a falra, hagy féljenek tőlem :) 

Durva, hogy ez a hónap és kész, ennyi volt a 2025.

November

 Mimike jövő héten lesz kettő éves. Dumál ezerrel, legutóbb épp Lilinek nevezett ell engem, a Papa az Papa, de én most Lili lettem :)) Hatalmasat nőtt, és napról napra okosabb. :) 

Marci a “final projekt”-jén dolgozik, ez lesz a disszertációja tulképpen:  izgin hangzik, de nekem elég bonyolult. A lényeg, hogy élvezi, (amit értek, hogy 3D nyomtatóval kell b@szakodnia, amit sokszor kell szétszednie.. lol )

Beni meg ezerrel próbál a karácsonyi pantóra, alig látjuk csórit, mert vagy az egyetemen van, vagy próbán. 

Még az idei influenzaoltására sem tudott eljutni, lassan már nem is lesz értelme..

Jancsi jól van, kocsira gyűjt. Mert ugyan még nincs meg a jogsija, még mindig nem kapott vizsga időpontot, de előbb-utóbb úgyis meglesz neki.

Kariéknak idén is lesz karácsonyi koncertjük, megyünk persze megint, tavaly is csodaszép volt, szerintem idén is fantasztikus lesz.

Tominak meg ez az utolsó hete, hétfőn kezd az új helyen.  Ami a régi munkahelye, csak most senior pozícióba megy már vissza. Viszont itt már heti 3szor kell az irodában lennie, de hát sokkal jobban jár így is.

A kutyusok cukik, Larsie sokkal aktívabb lett, Ferike meg kamaszkorát éli, és folyamatosan próbálkozik, de tényleg egyre okosabb és a vezényszavakat már nagyon tudja. 

Ma volt az első fagy, k*rva hideg van, de előtte 3 hétig annyi eső esett, hogy mindenhol belvizek, árvizek vannak.. itt is elkezdték a klíma “beszélgetéseket/tárgyalásokat”, mert minket is érint a tengerszint emelkedés persze, de sokkal inkább az egyre gyakoribb és hevesebb szelek/esők, amik az Óceán felől jönnek. 

A fagy megérkeztével rögtön nem is jött a hajnali vonat, csóri fiúk mind elkéstek, de itt kb semmi visszhangja nincs az ilyen sztorinak. A héten én is vonatoztam, a főparancsnokságra kellett mennem orvosi vizsgálatra, fizették a jegyet, de ismét megállapítottam, hogy ja, ha jár a vonat, akkor gyorsan Dublinban van az ember, de €40 a retúr jegy, kocsival meg 50-55.. ha ketten vagyunk, akkor olcsóbb a kocsi. 

Nem lesz ez az ország sem egyhamar klímasemleges.

Élünk, vagyunk..

 Egy hónapja írtam, lett volna mit, de mire leülök nyugiban, addigra kb már aludni is mehetek.

Nagy dolgok nem történtek (azt hiszem), a sok kis mindennapi ezmegaz sajnos elfelejtődik.. rendesebben kéne vezetnem ezt a kis naplót, mert évek múlva milyen jó lesz/lenne átfutni, hogy mik is történtek velünk..

Szóval megvagyunk, élünk.. és majd innen folytköv :) 

Voltunk, vagyunk

Egyszerűen nem érjük utol magunkat, amióta hazajöttünk, csak a rohanás van.

Tiszafüred fantasztikusan jó volt, a város most alvó üzemmódban volt, ha nincs szezon: nincsen semmi, de ez most jó volt, nagyon szép, jó nyugis.

A szállásunk ez volt: 

Olyan wellness-ben voltunk egy hétig, hogy ihaj.. qi-qong-ozni tanított Alan, reggel a teraszon a napsütésben, aztán szauna, és napi sokszor jacuzzi.

Körbebringáztuk a tavat, kipróbáltuk az elektromos bicajt, voltunk Hortobágyon és a PusztaParkban (szafarizni is akartam, de ahhoz is szezon kell) ettünk Csárdában, megnéztük Debrecent, elmentünk az Ökocentrumba, sétáltunk a Holt-Tisza partján.. szóval lelazultunk, kipihentük magunkat, majd Bp-en meg sem álltunk.

Kocsmáztunk a rokonokkal, megnéztük a Papp László sportarénában az utolsó Őrült Nők ketrecét (6000 !!! ember jött el erre a színdarabra) fantasztikus show volt, kár, hogy vége.., rokon-látogattunk, feljutottunk a MOL toronyba is végre, megcsináltunk egy prémium Unicum-túrát. Az utolsó napunkon autóztunk egy jó nagyot: Szob-Szlovákia-Esztergom-Visegrád, aztán ki a reptérre és huss..

… hazajöttünk és azóta semmi időm nem volt szegény blogra.(sem)

Szóval szuper jó volt otthon, vettünk még egy extra bőröndöt, extra 20 kilót, annyi mindent hoztunk, ezért jó kocsival menni haza.

Újabb változások

 Csakhogy ne legyen annyira egyszerű az életünk, egyrészt péntek-szombatra jelzik, hogy a jelenleg még hurrikán Gabrielle maradványai elérik az ország déli illetve nyugati részét. Azt tudom, hogy a ryanair csak akkor nem fogja elindítani a járatot, ha vörös riasztás lenne, szóval tuti repülünk, csak az a tudat, hogy vmi cuki vihar fog tombolni Shannonban, nem tesz boldoggá.. Alan szerint csak jobb lesz a hátszelünk, hát nem tudom, én eléggé fosós vagyok.

A másik, ami viszont jobban kiakasztott minket, az az, hogy Alessio, a mediterrán ciklon tombol egész Olaszországban, illetve az adriai térségben és kb azt a részt mosta el, ahova menni készülünk. Lassú mozgású, így még napokon át ott fog cirkulálni, és az, hogy városokat árasztottak el a kiömlő patakok, földcsuszamlások is voltak már, elbizonytalanított minket teljesen. Esőt, ha lehet nem kérnénk ekkora mennyiségben, plusz úgy gondolom, hogy a helyreállítás sem 5 perc lesz..

Szóval a gps-eket idézve: újratervezés… 

Az AI-t is kikérdeztük, hogy merre nem lesz heves esőzés: jó eséllyel Romániát és Bulgáriát mondta.. hát engem száz lóval sem tudnak bevontatni megint Romániába, így inkább Kelet-Magyarországra koncentráltunk. Alan már jó ideje kinézett egy nagyon kis helyes, már-már luxi apartman szállást, saját szaunával, jacuzzival, a Tisza-tónál, így megnéztük, hogy elérhető-e: egy házuk szabad volt, be is foglaltuk rögtön. Sőt ki is fizettük, 4 nap múlva megyünk is, ezt már nem fogjuk megváltoztatni. (Gondolom :))

Szeptember közepe

 Az elmúlt másfél évben nincs elég ember a munkahelyemen, egyre több a munka, én meg egyre leharcoltabb leszek, sajnos tegnap -ki más ugye- épp a padlót súroltam fel, mikor egy rossz mozdulat miatt úgy beállt a derekam, hogy kb majdnem elájultam a fájdalomtól. Egyből dokihoz mentem: hétfőig meg megpróbálom kipihenni/kezelni, utána már csak 3 napot leszek, azt igyekszem féllábon is kibírni. És végre úgy gondolja, hogy ideje lenne egy mri a derekamnál, úgyhogy beutalt rá.

Csüt-pénteken Mimikézünk (vettem neki egy ikeás babakonyhát), szombaton meg repülünk.

Mostanra körvonalazódik, hogy merre is megyünk: Budapestre repülünk Shannonból, (srácoknak itt hagyjuk a kocsit, Kari kivisz a reptérre) ott kocsit bérlünk, irány Szlovénia, majd az olasz Dél-Tirol. Onnan vissza Bpre. Vettem jegyet még áprilisban az Őrült nők ketrece utolsó, búcsú előadására, az tuti program, Alan unokatesójáékat is meglátogatjuk és öcséméket is, minden más még kiforróban van :) és 8.-án este repülünk haza, de Dublinba.

Egy jó kis lakást találtam Zuglóban, ahol tavaly novemberben voltunk, az nem rossz, de voltak hibái, ha nem lett volna jobb, visszamentünk volna oda végül.

Freddynek elkezdtünk tudományosan összeállított házi kosztot adni, a baba kutyatáptól olyan izéset kakilt, az eleje okés, de a vége összeszedhetetlen trutyi, plusz szerintünk sokat illetve sokszor vakaródzott.. meglátjuk, hogy lesz-e javulás. Kakinál már látható, a vakaródzás is mintha jobb lenne, de nem akarom elkiabálni.

Amúgy már 8 hónapos, magasabb és nehezebb, mint Larsie báttya. 

Sajnos korán jött a hideg, esős ősz, a terveink szerint csak október közepén vettünk volna olajat, de most a héten rendeltünk, egy kezdő adagot, ha igaz, akkor a hétvégén csak 3-4 fok lesz reggel.. most 10, de a nappali max meg 14. Undi. 

Jelenleg 1€/ litere a fűtőolajnak.. kíváncsi vagyok, hogy mennyivel drágul télen. A villanyosok október közepétől 13%-ot emelnek, mert ugye mikor máskor, mikor a 24 órából 17-ben sötét van.

Egyetem elkezdődött, Marci karácsonyig , az első félévben laborban lesz, Beni pedig nagyon boldog mert hétfőn nem kell a hajnali 6-os vonattal mennie.

Nem egyetemi, de szerepet kapott a roscreai karácsonyi “panto”-ban.. ez egy nagyon angolszász dolog, mikor először mentek a kisfiúk egy karácsonyi panto-ra az iskolával, úgy sajnáltam őket, hogy milyen lesz már egy pantomim előadás karácsonykor... és ugyan a szó onnan ered, de ez a Christmas panto egy külön fogalom itt és Nagy-Britanniában is: zenés mesejáték, sok énekkel, viccekkel, igazi családi program, és persze a klasszikus “Mögötted vaaaan!” interakciókkal..

Kari ma esküvőn van, erre voltunk mi is hivatalosak, Kari legjobb barátnője megy férjhez, ő A koszorúslány, énekel a templomban is nekik. Mi végül nem mentünk, mert a barátaikon kívül senkit sem ismerünk.

Tomi állásinterjún volt a héten, szerintem jó lesz, meglesz neki. Vmi senior pozíció, végre nem Dublinban.

Úgyhogy ezek vannak velünk, most ezerrel készülünk a kis Mimedlire, aztán meg pakolunk és utazunk. 

Gyorsjelentés :)

 .. édes Larsika tegnap volt 11 éves (vagyis mostanában: nem tudjuk, hogy mikor született pontosan, ezt a napot választottuk ki neki) 

Jól van, lassabb ugyan, de ha játékról/labdáról van szó, ő örök kölyök. 

A mosógépünk péntek estére megadta magát, mit mondjak, a legjobbkor (persze olyan nincs, hogy pont jókor dögöljön be egy háztartási gép ) .. úgyhogy nem volt mit tenni, szombaton mentünk Kilkennybe, az ElectroCitybe, újat venni.

Kevesebb, mint 3 hét és megyünk el “őszölni”, nem kis matek volt Alannek, hogy kisakkozza.. mindegy, ez van. A régi is majdnem 10 éves volt, ugyanazt vettük, csak az újabb verzióját. (Legolcsóbb, legegyszerűbb Beko, a legjobb )

Amúgy nagyon jó kis 10 napnak nézünk elébe, lesz benne minden is. :)) 

17 éve

 .. hogy belevágtunk ebbe a kalandba…

50 és a B oldal

 Alant jól kihasználtam és megírta a nyári beszámolónkat, öröm volt újraélni.

Hazaérkeztünk és szinte rögtön augusztus is lett, elsején pedig 50 lettem.

Emlékszem, hogy kisgyerekként számolgattam, hogy mikor hány éves leszek, hogy 2000-ben 25.. és 2025-ben 50.. akkor olyan messze volt, és persze azt is gondoltam, hogy az 50-es ember már ugye fel lábbal a sírban van :)) Remélem én még nem tartok ott.

A szülinapom egy hosszú hétvégére esett, mindenki itthon volt, Alan lefőzte a családi ebédet, Kari egy fantasztikus emeletes tortát készített, plusz csinált  áfonyás mousse gömböket, amiket Franciaországban kajtattunk, mert ‘23-ban mennyi olyat ettünk, de idén egyszerűen nem találtunk semelyik cukrászdában.

Az az igazság, hogy egyszerűen tökéletes volt minden, társasoztunk is, ünnepeltünk is, és a lakás díszek még mindig (27 napja hahha) fent vannak, nagyon jó kis napot/hétvégét csináltak nekem.

A B oldal elkezdődött, rögtön az őszi kiruccanásunk tervezgetésével, ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, lesz benne minden jó.

Kari hazajön addig, itt hagyjuk neki/k a kocsit, hoznak-visznek minket a reptérre. (Most lesz először az, hogy Shannonból repülünk, de Dublinba jövünk vissza)

Közben sor került végre egy újabb “beavatkozásra” és biopsziára, ami remélhetőleg negatív és végre magam mögött tudhatom az elmúlt egy év ír eü-s szarságait.

Általában január elsejével szoktak fogadalmakat tenni az emberek, nekem ez a nyaralás és a szülinapom segített abban, hogy újra átgondoljak dolgokat, nagy konklúzió nincs, csak kb annyi, hogy le kell szarni azokat, akik leszarnak, nem kell dolgokon stresszelni, és a jó dolgokra kell fókuszálni, hogy minél hosszabb és egészségesebb legyen ez a B oldal. Ugye milyen bölcs lettem így 50 fölött? :))) 

A srácok amúgy jól vannak: amíg nem voltunk itthon, Tomi átjött kutyaszitternek, (Kari pont ekkor volt Korfun 10 napig, ezért lesz ő az őszi szitter) mert azért felnőttség ide-oda, valahogy nem láttuk magunk előtt, hogy Marcin kívül bárki más képes 3szor megetetni Freddyt. No meg órákat sétálni vele. Plusz mindkét fiú (Marci, Jancsi) pont abban az időben indultak neki felfedezőútra, míg mi nem voltunk itthon. Jancsi bringával bejárta Észak-Írországot: elvonatozott Sligo-ig, onnan napi 40-60 kmt tekert, egy héten át..felment a Malin-headig, majd Derryből vonatozott vissza. Sátorozott, persze fos idő volt szinte végig.

Marci meg lement Kerrybe bivakolni. Neki nem volt rossz ideje, de szerintem ezt a sátor nélküli alvást nem Írországra találták ki.. azóta volt rendes kempingben is: a múlt hétvégén odaadtuk a kocsit neki, és egy egyetemi haverjával felment Donegalba, ott túráztak, sátoroztak, ez viszont nagyon jó volt, rendesen kedvet csinált nekünk is a kempinghez. (A túrát passzolnám azért haha)

Szóval nagyon jól ment itthon minden, Freddy is jó fiú volt, Larsie is. Szerették, hogy itt van Tomi és Catherine nekik.

Beninek volt egy fellépése egy art-fesztiválon, musical betétdalokat énekeltek a barátaival, nagy sikerük volt, élvezte nagyon. Hamarosan újra college, és alig várja. :) 

Közben mindenki tervez, utazik: Jancsi már Németországban van a barátaiknál, 2 hét múlva a 3 nagyobb fiúnk megy el Rigába pár napra, Mimike a szüleivel szept közepén meglátogat minket egy pár napra, aztán mi utazunk el 10 napra, és Kari és Tomi pedig megbeszélték, hogy jövőre közösen, négyesben mennek az Usa-ba 3 hétre túrázni. 

Szóval az élet zajlik, ezerrel, és ez így szép.